
Fotó: Krónika
Az RMDSZ hajdúvárosi szervezete elnöki tisztségét is betöltõ elöljárónak az önkormányzati támogatás terén nem lehet oka panaszra, hiszen a szövetség frakciója kétharmados többségnek örvend a helyi képviselõ-testületben, ahol ráadásul az alpolgármester is RMDSZ-es. Helyettesével, Illyés Lajossal sikerült csapatban dolgoznia, ami nem mondható el viszont a 2000–2004 közötti idõszakról, amikor állandó nézeteltérés jellemezte az alpolgármesterként tevékenykedõ Török és akkori felettese, Tódor Albert jelenlegi alprefektus viszonyát.
A 40 éves, mérnöki és jogi végzettségû, több éven keresztül újságíróként is tevékenykedõ politikus 2004-ben az otthonteremtést, a jövõtervezést és a megmaradást zászlajára tûzõ – a Kölesér partján 300 hajdút letelepítõ erdélyi fejedelemrõl elnevezett – Bocskai-tervvel nyerte el a választópolgárok bizalmát. Nem véletlenül, hiszen a stratégia a gazdaság- és infrastruktúrafejlesztéstõl a környezetvédelemig, a kulturális élet és az idegenforgalom fellendítéséig gyakorlatilag mindent felölel. Török László nem jön zavarba, amikor – a minden terv annyit ér, amennyi megvalósítható belõle közmondás jegyében – négy évvel ezelõtti ígéreteivel szembesítjük. Kérdésünkre beszámol arról, hogy mandátuma alatt játszóterek épültek a városban, a beígért 60 járdaszakaszhoz képest 111 utca gyalogjáróját felújították, 165 utca közvilágítását korszerûsítették. A helyi közmûszolgáltatást a Debreceni Vízmûvek vette át, és ugyancsak új szolgáltatóra bízta az önkormányzat a szemétszállítást, amelynek keretében a tömbháznegyedekben hamarosan megvalósul a szelektív hulladékgyûjtés. Nem kerül ugyan a kipipálandó pontok közé a szennyvíz- és ivóvízhálózat ugyancsak beígért felújítása, viszont a környezetvédelmi minisztérium programja révén a következõ három évben 9 millió eurót fordítanak a teljes hálózat korszerûsítésére. Több évet kell várjanak a hajdúvárosiak – pontosabban a Nagyváradot Araddal összekötõ gyorsforgalmi út megépítéséig – a településen áthaladó jármûforgalom tehermentesítését célzó körgyûrû lefektetésére is, jó hír azonban, hogy az önkormányzattól ismét a szállításügyi tárca hatáskörébe utalt fõutca felújításához már idén augusztusban hozzálátnak. „Mindez lehetõvé teszi, hogy sétálóutcát alakítsunk ki a városházától a hajdútelepítés 400. évfordulója tiszteletére 2006-ban emelt emlékmûig vezetõ szakaszon. Sokat költöttünk iskoláink, óvodáink korszerûsítésére, támogattuk a magyarság megmaradása szempontjából fontos egyházakat, emellett felújítottuk az Arany János Múzeumnak otthont adó Csonkatornyot, a kultúrházat és a városházát is, amely a május közepén rendezendõ átadáson díszkivilágítást és turulszobrot kap” – magyarázza a 18 ezres lélekszámú, 56 százalékban magyarok lakta hajdúváros polgármestere. Hozzáteszi: büszke arra, hogy a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatot hozott létre Szalontán, így helyben felsõfokú oktatásban részesülhetnek a szerény anyagi körülmények között élõ fiatalok és a 30–40 éves generáció tagjai egyaránt. Török szerint a városvezetés stratégiája megakadályozni a tanult fiatalok elvándorlását és munkahelyeket teremteni számukra. Nagyszalonta – ahol mára két-három százalékosra csökkent a munkanélküliség – éppen ezért a szakmunkát és a magasabb szintû bérezést ajánló kis- és középvállalkozások megtelepedését ösztönzi: az elmúlt években nyolcmillió eurós üzemet nyitott az osztrák ADA bútorgyár, amely mellett már épül a hullámkartont elõállító belga VPK és a német Stabil Elektronik gyára. „Ezen túlmenõen gyümölcsözõ kapcsolatot ápolunk a civil szervezetekkel, támogatásuk a szalontaihoz hasonló kis közösségben nagyon fontos. Akkor értettem ezt meg, amikor Böjte Csaba szerzetesnek árvaház létesítése céljából felajánlottuk a régi kaszárnyákat, és õ nemes feladatnak nevezte, hogy szeretetre nevelheti a gyerekeket ott, ahol egykor gyilkolni tanították a katonákat” – állapította meg Török, aki három román jelölttel száll versenybe a polgármesteri székért. Az RMDSZ-es politikus egyébként idén sem adja alább a választási ajánlattal: a kampány során rukkol elõ Bocskai plussz elnevezésû tervével, amelyben többek között termálfürdõ, csónakázótó, faluskanzen kialakítása is helyet kap.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.