
2012. szeptember 17., 07:312012. szeptember 17., 07:31
A máramarosi megyeközpontban újabb illegális romatelepet számoltak fel, miután a nyár közepén a Craica-patak mentén lévő telep viskóinak felét már lerombolták. Az önkormányzat a romák ellenállásába ütközött a rombolás során, az egyik tiltakozásul felgyújtotta az otthonául szolgáló tákolmányt. Nagybánya polgármestere hangsúlyozta, a kiköltöztetésre már előzetesen felszólították a Pirita telepen illegálisan lakó családokat, ám ők ezt figyelmen kívül hagyták. A nagybányai származású romáknak, összesen 18-nak, egy éjjeli menhelyet, illetve nappali központokat kínáltak fel, ahol ideiglenesen meghúzhatják magukat, a más településekről származók pedig hazamentek.
A városszéli Pirita telepen 110 személy lakott összesen 26 viskóban. Mind a 26-ot ledózerolták az erőgépek mindössze fél óra alatt. A telepről jelenleg is hordják a törmeléket a munkagépek. Pár család még ott maradt, és a szabad ég alatt vagy kunyhókban alszanak. Ők azt állítják, hogy nem is szándékoznak elhagyni otthonukat, télen is ott maradnak, még ha meg is fagynak – mesélik a romák.
„Hat gyerekem van, mi lesz velünk, jön a tél, már fáj a derekam, a rombolás előtt még a ruhákat se engedték, hogy kivegyük a házunkból. Három napja nem ettünk, eladtam egy kis ócskavasat, abból vettem magunknak két kenyeret, és megettük üresen. Ott fagyunk meg a kunyhóban, ami még maradt nekünk. Én felgyújtom magam a gyerekeimmel együtt, ha nem adnak nekünk lakást” – háborgott az egyik aszszony. Egy másik roma elmondta, nekik nem kell más, csak két ár föld, amire építhetnének maguknak házat.
„Miért nem voltunk mi itt jó helyen? 13 éve itt éltünk, és senki nem kötött belénk. A volt polgármester beleegyezett, hogy ebben a városrészben telepedjünk le. Azelőtt egy tömbházban laktunk, ahonnan ki kellett költöznünk” – mondta egy férfi. Kérdésünkre, hogy mit dolgoznak, azt mondták, hogy ócskavasat gyűjtenek, és a szeméttelepre járnak guberálni. Gyerekeik nem járnak iskolába.
Alig hárman éltek az önkormányzat által felkínált éjjeli menhely lehetőségével, két család pedig a Cuprom rézfeldolgozó üzem évek óta használaton kívüli, korábban vegyi laboratóriumként működő épületébe költözött, ahol a polgármesteri hivatal szükséglakásokat alakított ki. Itt laknak már egyébként azok a romák is, akiket a nyár közepén lakoltattak ki a Craica romatelepről. „Nem szívesen hagyják el a romák ezeket a telepeket, ugyanis ők városi közegben akarnak falusi életet élni, ezekben a lakásokban pedig erre nincs lehetőség. Lovakat, disznókat akarnak tartani. Nagybányán önkormányzati határozat tiltja bizonyos állatok tartását” – jelentette ki Bogdan Gavra, a polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője.
Cătălin Cherecheş polgármester leszögezte: az önkormányzatnak nem kötelessége senkinek sem ingyenlakást biztosítani. „Átmeneti megoldást kínálunk ezeknek a romáknak, éspedig, hogy húzzák meg magukat az éjjeli menhelyeken, amiket fölkínálunk nekik. Ez történik Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban is. Senki nem ad ingyenlakásokat. Kizárt dolog, hogy ingyen szociális lakást biztosítsunk a romáknak, főleg azoknak nem, akik a jelképes, 2–3 eurónyi albérleti díjat sem fizetik ki. Éppen elég friss diplomás van a várólistán, akik a tanügyben, egészségügyben dolgoznak. Számomra ők a prioritás, hiszen ők tesznek is valamit a városért” – jelentette ki a városvezető.
Cătălin Cherecheş szerint ezeknek a romáknak gazdálkodniuk kellene, valamint a hagyományos mesterségeiket kellene űzniük, mint például a vályogvetés, téglaégetés vagy a kosárfonás. Elmondta, hogy egy európai uniós projektet dolgoz majd ki a városháza a civil szervezetekkel karöltve. Ennek keretében a romák földeket kapnának vidéken, típusházakat építhetnének, állatokat tarthatnának, sőt egy téglaégető gyárat is kialakítanának nekik. A romák egyáltalán nem lelkesednek a mezőgazdálkodásért. Arra a kérdésünkre, hogy mit szólnak ehhez az ötlethez, azt a választ kaptuk: „menjen falura gazdálkodni a polgármester, mi biza nem.”
A nagybányai önkormányzat közel 300 szolgálati lakást alakítana ki az elkövetkező időszakban, amelyekbe a felsőfokú végzettségűek költöznének be. Sőt a polgármester azt a két, Horea úti szociális tömbházat is szolgálati tömbházakká alakítaná, amely elé a tavaly közel két méter magas kerítést építtetett. Hozzáfűzte: azokat a romákat, akik nem fizetik a bért és a rezsit, ki fogják költöztetni. T
avasszal szintén ki kell költöznie annak a több mint 400 romának is, akik jelenleg a Cuprom rézfeldolgozó üzem egykori kémiai laboratóriumában laknak, az önkormányzat ugyanis egy ipari parkot létesítene ott. Cătălin Cherecheş elszánt, és folytatni fogja a „nyomor gócpontjainak” felszámolását. A Craica és a Pirita romatelepek után az Állomás- és a Fernezely-telepek felszámolása is szerepel a polgármester tervei között.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.