2012. november 13., 09:022012. november 13., 09:02
Hétfőn azonban a régió húsz településének polgármestere és a megyei önkormányzatban mandátumot nyert pártok frakcióvezetői abban állapodtak meg, hogy a megyei közgyűlés elé terjesztendő határozattervezetben a december 9-i időpontra tesznek javaslatot, hogy a parlamenti választások „hátszelével” biztosan meglegyen az érvényességhez szükséges ötvenszázalékos részvétel. A lakosságnak a következő kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszolnia: „Egyetért-e az Erdélyi-érchegység bányászatának újraindításával?”
A régió harmincöt településének polgármestere nemrég közös beadványt terjesztett a megyei önkormányzat elé annak érdekében, hogy a parlamenti választásokkal egy időben szervezzenek népszavazást a kanadai–román Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) verespataki bányaprojektje kapcsán. A Fehér Megyei Tanács már elvi beleegyezést adott a referendum megrendezésére, a képviselők többsége azonban azt javasolta, hogy a felkészülési idő rövidsége miatt, illetve a téma „átpolitizálásának” elkerülése érdekében ne decemberben, hanem márciusban tartsák. Ion Dumitrel, a testület elnöke ugyanakkor kikötötte, hogy a népszavazás kiírásáról szóló határozattervezetben ne szerepeljen konkrét utalás az RMGC projektjére, hanem általában kérjék ki a lakosság véleményét a régióban megszűnt bányászati tevékenység újraindításának szükségességéről.
Különben a megcélzott 35 település Fehér megye lakosságának felét, mintegy 150 ezer polgárt érint. A szóban forgó önkormányzati elöljárók évek óta ösztökélik a bukaresti hatóságokat a kanadai–román cég bányatervének engedélyezésére, amelynek alapján ciántechnológiás eljárással, Verespatak ledózerolásával akarnak 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni az Erdélyi-érchegységben.
Az egykori ipari létesítmények bezárása nyomán súlyos munkanélküliséggel küzdő régió lakosságának jelentős része ugyancsak pártolja a bányanyitást. A teljes társadalomra kivetítve azonban más a helyzet: egy idén nyáron készült országos közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 80 százaléka országos népszavazás eredménye alapján döntene a verespataki színesfémbánya sorsáról, 81 százalékuk pedig jelenlegi formájában elutasította a ciántechnológiás beruházás megvalósítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok