
Nyereménnyel is bukhatnak. A szerencsejátékból származó bevétel miatt elúszhat az állami segély
Fotó: 123RF
Sokan nem tudják, hogy a játékgépeken nyert nagyobbacska összeg miatt elúszhat a szociális segély, sőt még vissza is kell fizetni a felvett állami támogatást. De például a tejet eladó állattartókat vagy az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező igénylőket is meglepetés érheti. Eközben általános probléma, hogy nem igazán éri meg bejelentkezni a munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásába.
2019. augusztus 28., 13:092019. augusztus 28., 13:09
2019. augusztus 28., 13:122019. augusztus 28., 13:12
Csak Háromszéken több tucat személy veszítette el a szociális segélyt, mert kisebb-nagyobb összegeket nyertek játékautomatákon. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója kedden sajtótájékoztatón elmondta, amikor a jogosultságot megállapítják vagy felülvizsgálják, az érintett valamennyi jövedelmét figyelembe veszik, ha pedig ez a korábbi hónapokra visszaosztva meghaladja az 500 lejes szociális referenciamutató értékét, megvonják a segélyt vagy adott időszakra felfüggesztik.
Gyakran előfordul, hogy a segélyben részesülők szerencsejátékkal próbálkoznak. Azonban
Az igazgató hangsúlyozta, az a legnagyobb gond, hogy erre általában utólag derül fény, így a már felvett segélyt is vissza kell fizetni. A nyeremény összege nem olyan nagy, a könnyen jött pénzt gyorsan elköltik, meg is feledkeznek róla. Aztán pedig nem értik, hogy hat hónap után, mire az információ eljut az intézményekig, miért állítják le a folyósítást vagy miért fizettetik vissza a segélyt – részletezte Kelemen Tibor.
A szakember szerint az adatbázis „korrekt”, de általában május–júniusban zárják le az előző pénzügyi évet, akkor összesítik a megvalósított jövedelmeket. Sok esetben ilyenkor derül fény a be nem vallott jövedelemre – például kiderül, hogy az igénylő állattartó, és tejet ad el. Ugyanakkor sokan kiváltják a bizonylatot a pénzügytől, hogy nincs jövedelmük, de elmulasztják megemlíteni, hogy egyéni vállalkozói engedélyük van, ennek révén pedig bevételük, tehát nem jogosultak munkanélküli vagy szociális segélyre.
– mondta Kelemen Tibor.
Egyre kevésbé éri meg bekerülni a munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásába, ezért az országos hatóság azt javasolja, hogy töröljék a jelenleg 500 lejes szociális referenciamutatót, és a minimálbérhez igazítsák a juttatásokat – tért ki egy másik témára Kelemen Tibor.
Ezért a pénzért már egyre kevesebben bajlódnak a bürokráciával – részletezte az igazgató.
Rámutatott, a munkanélküliek egyre ritkábban jelentkeznek be a nyilvántartásba, hiszen a segélyért cserébe havonta meg kell jelenniük „pecsételni”, különböző állásokat ajánlanak nekik, oda is el kell menni, vagy tanfolyamra kell járniuk. Inkább lemondanak erről a pénzről, és nem vállalják az ezzel járó bonyodalmakat – mondta Kelemen Tibor. Tájékoztatása szerint
Akik a nyilvántartásba vétel után számított hatvan napon belül állást találnak, két részletben 1500 lejes foglalkoztatásösztönző támogatásra jogosultak – ezt a juttatást mindössze tíz háromszéki fiatal kapta meg. Hasonlóan romlottak a mutatók a diákmunka tekintetében is: míg az előző években Kovászna megyében 100–130 fiatal dolgozott a vakációban, idén mindössze 16 diák vállalt nyári munkát.
Kelemen Tibor szerint ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy sokkal kevesebben dolgoznak – inkább az a magyarázat, hogy nem jelentik az ügynökségen, nem tartanak igényt a 250 lejes támogatásra. Nem vállalják ennyi pénzért az ezzel járó bürokráciát: például be kell vinni a jelenléti íveket, inkább a cég kiadja önerőből a fizetést – mondta az igazgató. Szerinte is jó ötlet, hogy a különböző segélyeket ne a referenciamutatóhoz, hanem a minimálbérhez kössék, mert ugyan több pénzt költene az állam a különböző juttatásokra, de többen bejelentkeznének a nyilvántartásba, ezáltal pedig munkaerőt közvetíthetnének a folyton emberhiányra panaszkodó vállalkozóknak.
Bár pozitív költségvetés-kiegészítést hagyott jóvá a kormány a munkaügyi minisztériumnak, és ezen belül az országos munkaerő-elhelyező ügynökségnek, mégsincs pénz a bértámogatásra, mert ezt az összeget még nem osztották vissza a megyéknek. Az újabb általános problémára rávilágítva Kelemen Tibor elmondta, mivel ezt a pénzt mindig a következő hónapban folyósítják, az idei alapokból gyakorlatilag már csak három hónapra köthetnek szerződést. A munkaügyi minisztérium jelentős összegeket hívott le az EU-tól a foglalkoztatottság növelésére – több mint 17 milliárd eurót fordít erre a célra –, ebből a pénzből azonban csak a 25 évnél fiatalabbak, a 45 évnél idősebbek vagy az egyedüli családfenntartók alkalmazása esetén tudják folyósítani a havi 2250 lejes foglalkoztatási támogatást. A törvény értelmében ezt a szubvenciót a munkanélküli pályakezdők, a tartósan munkanélküliek, nyugdíj előtt állók vagy fogyatékkal élők alkalmazása esetén is igényelhetik a munkaadók, ezt azonban a munkanélküliségi alapból kellene folyósítani, ami még mindig nincs. Kovászna megyében mintegy száz vállalkozó mondott le az igényelt támogatásról, mert már nem számítottak a pénzre.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
szóljon hozzá!