Fotó: Boda L. Gergely
A 165 évvel ezelőtti fehéregyházi csatára, valamint az ott eltűnt Petőfi Sándorra emlékeztek vasárnap Fehéregyházán. Itt látták utoljára élve a költőt, aki a magyar történetírás szerint Fehéregyháza mellett esett el 1849. július 31-én.
2014. július 28., 10:352014. július 28., 10:35
2014. július 28., 17:062014. július 28., 17:06
Az ünnepség az ispánkúti Petőfi-emlékműnél kezdődött, amelyet a jeles évfordulóra sikerült felújítani, majd a református templomban tartott ünnepi istentiszteletet követően a résztvevők a múzeumkertben rótták le kegyeletüket a költő emléke előtt.
Szabó József, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke hangsúlyozta, az 1848–as szabadságharcosok és Petőfi Sándor áldozata nem bizonyult hiábavalónak, és ez ad értelmet a megemlékezéseknek is. Felidézte, elődeink hogyan is ápolták a hősök és a költő emlékét, hogyan született meg az egész alakos Petőfi-szobor 1999. július 31-én, a költő eltűnésének 150. évfordulóján.
„A Múzeumkertben álló szobor azóta is a világ magyarságának és a szent szabadságnak a zarándokhelye. Ércalakja hirdeti, hogy szelleme ma is él” – fogalmazott az egyesületi elnök.
Markó Béla szenátor arról beszélt, hogy az utódok ma sem békéltek meg Petőfi halálával, mintha ma is adósságunkat rónánk le a költővel szemben.
Az RMDSZ-es honatya szerint nem csak azért vagyunk adósok Petőfinek, mert nem tudunk belenyugodni abba, hogy verseiben megjósolta saját halálát, ami be is következett. Adósok vagyunk azért is, mert a Petőfi által megálmodott nagy diadal, „a szent világszabadság” ma sem valósult meg. „Az egyik nemzet nem lehet úgy szabad, hogy a másik rabságban marad” – jegyezte meg Markó, aki szerint a költő álma ezen a környéken talán még fontosabb.
Szarka Gábor konzul Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának képviseletében arról beszélt, hogy Petőfi minden magyar költője, hiszen versei, eszméi meghatározták a világ minden szegletében élő magyarság gondolkodását, a hazaszeretethez való viszonyulását. „Nekünk is tenni kell az egyén, a közösség, a nemzet szabadságáért. A fehéregyházi és segesvári szórványmagyarság ma is példamutatóan ápolja a költő és a hősök emlékét” – mutatott rá a konzul. Az ünnepségen megkoszorúzták a csatában elesett honvédek turulmadaras obeliszkjét és a költő szobrát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!