A rönkexport leállítását kérik a kormánytól

A hazai fakitermeléssel és -feldolgozással foglalkozó cégeknek ugyanis folyamatosan meg kell küzdeniük a nagy nemzetközi konszernek által jelentett kihívással, melyek nagy mennyiségű nyersanyagot vásárolnak fel – jelentette ki Bagoly Miklós, a ProWood elnöke pénteken Sepsiszentgyörgyön, a klaszterek nemzetközi konferenciáján a háromszéki Rétyen nagyüzemet nyitó Holzindustrie Schweighofer osztrák cégre utalva.

„Nem az jelenti az erdők védelmét, ha elűzzük a külföldi befektetőket, de lobbizni fogunk, hogy találjunk az európai normáknak megfelelő törvényes keretet arra, hogy leállítsuk vagy csökkentsük a rönkexportot” – szögezte le az elnök.

Kádár Rezső, a háromszéki klaszter ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai fafeldolgozó cégeknek az óriásbefektetők mellett is talpon kell maradniuk. Úgy vélte, ebben segítheti őket a klaszter, hiszen a szövetségbe tömörülő vállalkozók kölcsönösen támogathatják egymást a fejlesztésben és piackutatásban.

Miközben a háromszéki fakitermelő és -feldolgozó cégek a jövőjüket féltik, a Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzemének udvarára tervezett erőmű kapcsán tartott közmeghallgatáson egyetlen ellenvélemény sem hangzott el. A rétyi kultúrotthonban mintegy százan gyűltek öszsze, az erőművet tervező cég képviselője arról tájékoztatta őket, hogy amennyiben az előírások szerint működtetik a berendezéseket, a létesítménynek nem lesz negatív hatása a környezetre.

A közmeghallgatáson csupán Dálnoki Lajos rétyi polgármester szólalt fel, aki azt firtatta, hogy mekkora lesz az erőmű kéménye, és a válaszhoz, miszerint 35 méteres lesz, nem fűzött megjegyzést. Gheorghe Neagu, a megyei környezetvédelmi felügyelőség igazgatója elmondta, hogy hasonló erőmű működik Bodzafordulón a tömbházak között, és soha nem volt rá panasz.

A rétyi üzem udvarán a radóci Bioelectrica Transilvania Kft. építene biomasszával, vagyis az üzemben keletkezett fahulladékkal működő erőművet, az ebben előállított energiával működtetik majd a fafeldolgozót, a felesleget pedig bevezetik az országos villamos energia-hálózatba.

A cég által benyújtott dokumentáció szerint a 60 megawatt teljesítményű központban a biomassza égetése során keletkezett gázt szűrőrendszeren keresztül engedik ki, a zajos turbinákat és pompákat zárt helyen működtetik, az évi 18 ezer tonna hamut pedig zárt tárolóban helyezik el.

A rétyi erőmű kapcsán eddig csupán a Greenpeace környezetvédelmi szervezet fogalmazott meg észrevételeket, az erre vonatkozó döntés június folyamán születik meg. A beruházást ellenző háromszéki civil szervezetek képviselői nem jelentek meg a rétyi közmeghallgatáson.

Toró Attila, az Indigó csoport tagja lapunknak korábban elmondta, hogy többet nem vesznek részt az ilyen rendezvényeken, ugyanis a hatóságok csupán önigazolásra használják őket. Hozzátette, ha a környezetvédelmi hivatal megadja az engedélyt az erőmű megépítésére, a bíróságon támadják meg a döntést.