2013. március 20., 14:102013. március 20., 14:10
Az alapítvány 58 településen, egy csaknem 1400 fős, országos reprezentatív mintán végzett felmérést, 3 százalék alatti hibahatárral - ehhez hasonló 11 éve készült legutóbb. Bár 2004 óta törvény tiltja Romániában a gyermekek testi fenyítését, a tanulmány megállapította, hogy az utóbbi évtizedben nem csökkent a kiskorúak elleni erőszak.
A megkérdezett gyerekek 63 százaléka mondta, hogy rendszeresen verik otthon: 18 százalékukat vesszővel, 13 százalékukat nadrágszíjjal, 8 százalékukat fakanállal bántalmazzák. A szülőknek viszont alig 38 százaléka válaszolta azt, hogy veri gyermekét.
„Ami igazán aggasztó, az az, hogy a szülők többség tagadja a verést, miközben elismeri, hogy néha meghúzza a gyerek fülét, vagy kioszt egy-egy pofont. Ez azt jelenti, hogy nincs is tudatában annak, milyen traumákat okoz gyerekének” - mondta Diana Stănculeanu pszichológus, a projekt vezetője a felmérést ismertető România Liberă napilapnak.
Ami az iskolai erőszakot illeti, a felmérésben részt vevő gyerekek 7 százaléka mondta azt, hogy tanártól is kapott verést, 86 százalékuk állította, hogy az oktatók szidják, ha hibázik, 33 százalékuk panaszkodott arra, hogy sértegetik és megbélyegzik.
Remus Pricopie oktatási miniszter, aki jelen volt a gyermekmentő alapítvány tanulmányának bemutatásán, azt mondta, hogy az oktatási rendszernek szembe kell néznie ezzel a jelenséggel. „Azt akarom látni, hogy kirúgják állásukból a tanárokat, ha verik a gyerekeket” - jelentette ki a román oktatási miniszter a bukaresti lap szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok