A régészek szerint folytatódhat a kolozsvári Kétágú templom mögötti építkezés

Kudor Pál András, az egyházközség főgondnoka a Krónikának elmondta, hiába kérték hivatalos levélben a tájékoztatást, a Kolozs megyei régészeti intézet illetékesei nem hajlandók elárulni, hogy pontosan milyen leletekre bukkantak a műemlékvédelmi övezetnek számító területen. Az információkat arra hivatkozva tagadták meg, hogy a telken a tanügyminisztérium megbízásából sportcsarnokot építő cég és a régészeti intézet között megkötött szerződés értelmében az adatok bizalmasak.

Kudor Pál András elmondta, a feltárást végző régészek előbb egy római kori kősírt, majd egy teljes római kori temetőt találtak az egyházközség régi, 1705-ben épült fatemplomának talapzata alatt. A köveket a jelenlegi templom udvarára hordták át a munkások, hiszen megegyeztek az egyházközséggel, hogy átadják azokat. Mint részletezte, vasárnap a római kori kősír tetejét, hétfőn pedig az alját ásták ki, és az a szándékuk, hogy a többi követ is átszállítják, holott jog szerint a leletek tulajdonosa az Erdélyi Történelmi Múzeum lenne. Az egyházközség és a szomszédok attól tartanak, hogy azért nem hozzák nyilvánosságra a leletek értékét, hogy minél hamarabb fel tudják építeni a tervezett sportcsarnokot.

A hatóságok válaszára várnak
A főgondnok emlékeztetett: az egyházközség azért vonta vissza a beleegyezését a tanügyminisztérium által tervezett beruházástól, mert az a terv, amelyet nekik megmutattak, teljesen különbözik a végül jóváhagyott építkezési tervtől. Az egyházközség és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság mintegy 2500 tiltakozó aláírást gyűjtött össze a tervezett beruházás ellen, amelyeket öt példányban sokszorosítva eljuttattak a kolozsvári és a Kolozs megyei önkormányzathoz, de a prefektus, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter és Victor Ponta miniszterelnök is kapott egy-egy példányt.

Kudor Pál András szerint jelenleg a hivatalosságok válaszára várnak, annak függvényében döntik el, hogy mi lesz a következő lépés; akár a polgári engedetlenség, illetve a tiltakozás más formái is szóba jöhetnek. Az egyházközség presbitériuma tegnap este a sportcsarnok tervezőjével találkozott, az előzetes tervek szerint azért, hogy ismertessék velük az új építkezési tervet, azt ugyanis a tervező cég is elismerte, hogy korábban nem ehhez kapta meg az egyházközség beleegyezését. A találkozó lapzártánk után ért véget.

Zöld utat mutatnak a régészek

Az ásatásokat végző régészeti intézet képviselőit nem tudtuk elérni, azonban Viorica Crişan, az Erdélyi Történelmi Múzeum régészeti lelőhelyekért felelős illetékese az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a telek régészeti mentetesítése megtörtént, és semmi sem indokolja a leletek helyszíni megőrzését. „Most a megyei tanfelügyelőség azt tesz a területtel, amit akar, innentől kezdve ez nem a mi dolgunk” – jelentette ki Viorica Crişan.

Az ügyben Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettest is megkerestük, aki érdeklődésünkre közölte, már nem ő foglalkozik az építkezés ügyével, azt átvette Valentin Cuibuş főtanfelügyelő, aki nem avatta be a legújabb részletekbe. Valentin Cuibuş a Krónikának elmondta: a munkálatok szinte azonnal folytatódnak, ugyanis múlt szerdán kézhez kapták a régészeti mentesítő bizonylatot. Felvetésünkre, hogy az egyházközség tájékoztatása szerint a hétvégén római kori leletekre bukkantak a területen, a tanfelügyelő leszögezte: „a régészeti mentesítés megtörtént, ezeknek az információknak semmi közük a valósághoz”.

Mint arról beszámoltunk, a Kolozs megyei hatóságok tavaly júliusban állították le az építkezést a Kétágú templom mögötti – műemlékvédelmi övezetnek számító – telken, mert nem végezték el az előírt régészeti feltárásokat. A területen a tanügyminisztérium fedett sportcsarnokot és irodahelyiségeket építene. A Kolozs, Bihar és Szilágy megyei területi műemlékvédelmi bizottság korábban már háromszor megtagadta az engedélyt a tanügyminisztériumtól, melyet végül az országos testület bocsátott ki. 

A szaktárca azonban az országos műemlékvédelmi bizottság engedélyének birtokában sem kezdhette volna el az építkezést, ha ebbe nem egyezik bele a Kolozsvár- Alsóvárosi Református Egyházközség is, a szomszédok beleegyezése ugyanis elengedhetetlen a törvény szerint. Kudor Pál András, az egyházközség főgondnoka akkor a Krónikának elmondta: először beadványban közölték az önkormányzattal, hogy nem egyeznek bele az építkezésbe.

Később azonban a megyei tanfelügyelőség felajánlotta, hogy beleegyezésük fejében visszakapják azt a 400 négyzetméteres parcellát, amelyet korábban csatoltak hozzá a szomszédos területhez, és amelyet perrel próbáltak visszaszerezni az államtól. „Sajnos megcsináltuk azt a butaságot, hogy beleegyeztünk, visszaéltek a jóhiszeműségünkkel” – nyilatkozta korábban lapunknak a főgondnok.

Az egyházközség ugyanakkor a teljes telket vissza szeretné kapni, de a román bíróság elutasította kérésüket. A terület ugyanis az egyházközségé volt, de a kommunista diktatúra idején arra kényszerítették, hogy önként mondjon le róla. Az adománylevelet perdöntő bizonyítéknak tekintette a bíróság, és az összes hazai fórum elutasította visszaigénylési kérésüket. Ezért a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordultak az ügyben, ahol már hét éve megoldásra vár a keresetük.