2012. december 07., 07:312012. december 07., 07:31
Hozzátette: a román alternatíva a visszarendeződés, ennek farvizein halad az RMDSZ, de most a magyar alternatívát, a rendszerváltást kell követni. Tőkés ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy eljött a számonkérés ideje, meg kell állapítani, kik a felelősök azért, hogy Románia és a romániai magyarság ide jutott 23 év után.
Szerinte az RMDSZ-nek is megvan ebben a felelőssége a kommunista múltat hordozó emberek, de a mindenáron a kormányzásban való részvétel miatt is. Az EMNP védnöke úgy látja, a Székelyföldön is rossz kezekbe került a vezetés, és nagy tragédia, hogy nem nőtt ki olyan vezetői réteg, akire nyugodt lelkiismerettel lehetne bízni a Székelyföld sorsát. ,,A mi jelöltjeink alternatívát jelentenek, lecserélhetők az eddigi vezetők. Olyan vezetők kellenek, akiktől nem kell félteni a magyar jövőt” – hangsúlyozta.
A sajtótájékoztatón részt vettek a néppárt helyi jelöltjei – Papp Előd csíkszéki szenátorjelölt, Csibi Zoltán alcsíki, valamint Sorbán Attila felcsíki képviselőjelölt – is, akik arra kérték a választópolgárokat, hogy amennyiben változást szeretnének, támogassák őket a szavazatukkal.
Kampánykiértékelő sajtótájékoztatót tartott eközben szintén csütörtökön az RMDSZ két helyi jelöltje, Tánczos Barna szenátor- és Korodi Attila képviselőjelölt. Mint kiemelték, fél éve tudatosan készülnek a vasárnapi parlamenti választásokra, a kampány során pedig Korodi 33, míg Tánczos 49 települést járt végig. „Minden szempontból elegáns és becsületes kampányon vagyunk túl. Tapasztalatom szerint az embereknek szükségük van egy olyan szenátorra, aki nem az újságokból értesül a választók gondjairól, ugyanakkor szükség van egy olyan személyre, aki a polgármesterek gondjait Bukarestben tudja képviselni, és megoldást keresni azokra. Új terület, óriási felelősség és megtiszteltetés lesz majd számomra szenátorként dolgozni” – fogalmazott igencsak derűlátóan a vasárnapi választások utáni feladatairól Tánczos Barna szenátorjelölt.
„Négyéves képviselői munkám nem volt hiábavaló, a következő négy esztendő pedig a Székelyföld, ezen belül Csíkszék és a Kis-Homoród mente gazdasági megerősödéséről fog szólni” – ígérte eközben Korodi.
Kovács Attila, Kozán István
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok