Hiányzó egyensúly. A medveállomány az erdélyi, székelyföldi erdők nagyvadeltartó képességének a többszörösére nőtt
Fotó: Erdély Bálint Előd
Eltérő a vadászegyesületek és a környezetvédelmi minisztérium véleménye a túlszaporodott medveállományról. Miközben a bukaresti szaktárca RMDSZ-es államtitkára szerint az Európai Unió által elvárt, és őszre elkészülő vadállománybecslés lehet az alapja a szakszerű beavatkozásoknak, a vadászegyesületek azonnali medvekilövési kvótákat követelnek.
2021. április 25., 08:052021. április 25., 08:05
Az elmúlt hónapban Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter többször találkozott székelyföldi polgármesterekkel, a megbeszélések fő témáját pedig elsősorban a medvék által okozott vadkárok jelentették. Annak ellenére, hogy a gazdák, a helyi elöljárók és a vadászegyesületek egyre türelmetlenebbül várják a környezetvédelmi minisztériumtól a túlszaporodott medveállomány ritkítását célzó prevenciós és intervenciós kilövési kvótákat, a folyamat csigalassúsággal halad.
Benke József, Székelyföld egyik legnagyobb vadászegyesülete, a Zetelaka és Társai Vadász és Horgász Társulat igazgatója pótcselekvésnek tartja a bukaresti szaktárca által meghirdetett vadszámlálási programot, amelynek adatait csak a jövő évre lehetne felhasználni. A romániai szakmai körökben az egyik legismertebb erdélyi magyar vadászati szakembernek számító Benkének
A Krónikának nyilatkozva úgy vélte, a Tánczos Barna irányította környezetvédelmi minisztérium elődjei nyomdokában lép, mert „sok a szóbeli ígéret, de tettek nincsenek, és a székelyföldi emberek türelme fogytán”.
„Amit a szakminisztérium nemrég dérrel-dúrral bejelentett, azt a vadásztársaságok és a környezetvédelmi minisztérium megyei kirendeltségei évi rendszerességgel elvégzik. A vadászegyesületek képviselőit, a környezetvédelmi hatóságokat és a nemzeti parkok felügyelőit a törvény kötelezi arra, hogy évente egyszer vagy kétszer vadszámlálást végezzenek, és a becsült adatokat formanyomtatványokon juttassák el az erdőőrségnek, ahonnan az adatok a környezetvédelmi minisztériumba kerülnek. Ezt a munkát már kora tavasszal elvégeztük.
Már tél végén jeleztük, hogyha ez a hatalmas létszámú medvepopuláció elindul, nincsenek biztonságban az állataikat istállóban tartó gazdák, de még nagyobb lesz a veszély, amikor a juhok és szarvasmarhák kikerülnek a legelőre” – figyelmeztet a zetelaki szakember.
A medvék istállókba is bemerészkednek, egyre jobban pusztítják az állatállományt
Fotó: Erdély Bálint Előd
Benke József szerint az elmúlt években amolyan magányos harcosként vette fel a küzdelmet a környezetvédelmi minisztériummal a vadgazdálkodás-ellenes magatartás miatt, mára azonban az ország vadászegyesületeinek részéről egységes front kezd kialakulni arra az esetre, ha továbbra sem változik semmi.
Szerintük a Brüsszelből finanszírozott romániai „vadvédelmi” civil szervezetek eurómilliókat pályáznak hangzatos programokra, amelyeknek a valóságban nincs hozadékuk. A vadásztársaságoknak a védett vadak őrzését állami ellenszolgáltatás nélkül kell elvégezniük, miközben a pénzt hozó vadászható állatfajokra is – őz, szarvas, vaddisznó, fácán és fogoly – egyre nehezebben kapják meg a minisztériumi jóváhagyásokat.
Benke szerint a vadászható fajokkal vadgazdálkodást folytató vadásztársaságok két hónapja az erdészeti csúcsvezetőségtől átkerültek a környezetvédelemhez, ami tovább nehezíti a munkájukat. „Kivárjuk a törvényes határidőket: a környezetvédelmi minisztériumnak legkésőbb május 15-ig kell közölnie a vadászható fajokról szóló rendeleteit, illetve a védett ragadozók – medve és farkas – esetében a prevenciós és intervenciós kvótákat. Ha ezek nem jelennek meg, akkor eldöntjük, hogyan tovább, és milyen tiltakozó módszerekhez folyamodunk. Annyi bizonyos, hogy mindenhol óriási az elégedetlenség! A vadászati szakmát nem a „méregzöld” civileknek, hanem szakembereknek kell felügyelniük” – fogalmazott lapunknak Benke József.
A romániai medveállomány nagyságáról többféle becslés létezik.
A zetelaki szakember adatai szerint a romániai erdőségek maximum négyezer medvét tudnak biztonságosan eltartani. A fokozatos beavatkozás tehát nem tűr halasztást. 2016-ig, amíg a Dacian Cioloș vezette technokrata kormány be nem tiltotta a védett fajok listáján szereplő medve és farkas vadászatát, évente mintegy 400 medvére kaptak kilövési engedélyt a vadásztársaságok. Mivel az állomány így is túlszaporodott, a szakemberek javaslatára a prevenciós kvótát 2016-ban a minisztérium 520 egyedre növelte. A technokrata kormány beiktatásával azonban
Az utóbbi öt esztendő alatt 2017-ben és 2019-ben hagyták jóvá 140-140 medve kilövését.
A székelyföldi szakember szerint térségekre leosztva a helyi vadásztársaságokra és a környezetvédelmi igazgatóságokra kell bízni, hogy melyik medvepopuláció esetében szükséges a sürgős beavatkozás. Ennek hiányában már idéntől pokollá válhat sok állattartó gazdacsalád élete. Vadászat hiányában a medvék nem félnek, és egyre több nagyvad merészkedik be a településekre.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára azzal magyarázza a Tánczos Barna miniszter irányította szaktárcának a védett vadállatok becsült számának meghatározását célzó tenderkiírását, hogy lehessen megindokolni Brüsszelnek a szükséges beavatkozásokat. „Egy-két héten belül eredményt hirdetünk, hogy kik nyerték a licitet, és onnantól fogva 9 hónap áll a nyertesek rendelkezésére, hogy a részletes dokumentációt letegyék a minisztérium asztalára. Reményeink szerint azonban már szeptemberre elkészül a részletes felmérés” – nyilatkozta lapunknak az államtitkár.
A liciten vadásztársaságok, egyetemek, kutatóintézetek és vadvédelemmel foglalkozó civil szervezetek is részt vehetnek. Kérdésünkre, hogy a tél elmúltával nem futottak-e ki az időből a medvék megszámlálásával, amelynek nyomait elsősorban a hóban szokták felmérni, az államtitkár úgy fogalmaz, ez a fajta becslés csak egy része a felmérésnek. A vadszámlálással foglalkozó szakmai műhelyeknek vannak ide vágó adataik, amelyeket kiegészítenek, illetve feldolgoznak másfajta becslések statisztikáival. A vadállomány felmérésének fontos ismérve az élőhelyek tíz százalékának a megfigyelése.
Szép Róbert szerint ilyen átfogó vadállománybecslés 2016 óta nem készült a minisztérium számára, ezért nem akart semmiféle találgatásba bocsátkozni arról, mennyire valós a vadásztársaságok által emlegetett tízezer fős romániai medvepopuláció. „Megbízható adatokat csak a részletes tanulmány elkészülte után tudunk mondani” – fogalmazott a Krónikának a környezetvédelmi államtitkár.
Szép szerint az őszre elkészülő tanulmány nem akadályozza meg a minisztériumot abban, hogy már idén megelőzési és beavatkozási kvótát írjon ki a problémás medvepopulációk szabályozására.
Mivel az európai szabályozás megengedi, hogy a védett fajok esetében is beavatkozás történjen, a tanulmánnyal az Európai Unió számára szeretnénk bebizonyítani, hogy Romániában egészséges dinamikát élvező medvepopuláció él”
– érvelt a Krónikának Szép Róbert.
Fotó: Pinti Attila
A környezetvédelmi minisztérium tisztségviselője tarthatatlannak nevezte a vadkárok megtérítése terén tapasztalt korábbi hozzáállást, ezért az elmúlt időszakban felgyorsították a kárrendezési folyamatot. Olyan informatikai rendszer kiépítésén dolgoznak, amelyben a károsult gazda nyomon követheti majd, kinek az íróasztalán található a dossziéja. Amíg az új rendszer kiépül, kidolgozzák a kárrendezés új módszertanát, amely határidőkhöz köti, hogy a pórul járt gazda mennyi időn belül juthat a pénzéhez. A szakminisztérium jelentősen felgyorsította az előző években felszínesen kezelt kárrendezési dossziék után járó kártérítések kifizetését is.
Vadászati szakemberek azonban úgy látják, a gazdák folyamatosan növekvő kártérítési igényének gyorsított elbírálása felszínes kezelés marad csupán, amennyiben az ország erdeiben garázdálkodó medveállomány túlnépesedését nem lehet a közeljövőben megállítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás