Pedagógusokat a létszámstop ellenére is alkalmazhatnak a közoktatásban
Fotó: Veres Nándor
Közleményben pontosítottak, hogy a közszférában elrendelt létszámstop ellenére is alkalmazhatnak pedagógusokat és kisegítő személyzetet az oktatásban. Kallós Zoltán oktatási államtitkár a Krónikának elmondta, a pontosításra azért volt szükség, mert elképzelhetetlen, hogy a tanügyben az állások betöltetlenül maradjanak, hiszen humán erőforrás nélkül nem lehetne megszervezni az oktatást.
2022. július 21., 10:232022. július 21., 10:23
Az oktatásban nem alkalmazzák a közszférában július 1. és december 31. között elrendelt létszámstopot, ugyanis a kormány július közepén adott ki egy rendeletet, amely lehetővé teszi az oktatásban a létszámstop ellenére az alkalmazást.
A rendelet megjelenése után Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter közleményben pontosított, úgy fogalmazva, hogy nem adnak szabad utat az indokolatlan alkalmazásoknak. „Ha nem veszünk fel pedagógusokat, ki megy majd be az osztálytermekbe szeptember 5-től? Vagy nem biztosítjuk az oktatás folyamatát?” – tette fel a retorikus kérdést a miniszter.
Arra is kitért, hogy az új oktatási törvény tervezetében foglalt reformok megvalósításához elengedhetetlen a humán erőforrás. Megemlítette, hogy az idei végzősök, ha a pedagógusi karriert választják, nem tudtak a létszámstop életbe lépése előtt jelentkezni a versenyvizsgákra. A miniszter ugyanakkor rámutatott, a tanintézetek igazgatói tisztségének 20 százaléka nincs még betöltve.
Túlzónak és érthetetlennek nevezte a létszámstop feloldását bíráló ellenvetéseket Kallós Zoltán. Az oktatási államtitkár megkeresésünkre kifejtette, gyakorlatilag a kormány csak részlegesen oldotta fel a tanügyben a létszámstopot, a kivételt jóváhagyó rendelet szövegében is az áll, hogy csak indokolt esetben lehet alkalmazni. Minden évben kiírják menetrendszerűen a megüresedett pedagógusi állásokat versenyvizsgára, megyénként több száz helyet foglalnak el meghatározott időszakra, egy tanévre a szakképzett helyettesítők, elképzelhetetlen, hogy ezek az állások betöltetlenül maradjanak, hiszen nem lehetne nélkülük megszervezni az oktatást – részletezte a szakpolitikus.
A nem oktatói és a kisegítő személyzetre vonatkozik, hogy csak jól megindokolt esetben alkalmazhatnak tanintézetek például titkárnőt, könyvelőt, informatikust, karbantartót vagy takarítót. Ha egy tanintézet átveszi a bölcsődét az önkormányzattól, alkalmaznia kell a személyzetet, ez már egy nyomós indok a létszámnövelésre, érvelt az államtitkár. Hangsúlyozta, az oktatási rendszerben folyamatosan arra panaszkodnak, hogy nincs elég szakember, így nem lehet bevezetni a létszámstopot, konkrét esetekben, ha pedagógusra vagy más alkalmazottra van szükség, alkalmazni kell őket.
Fotó: Gábos Albin
A magyar tannyelvű oktatásban régiónként változik, hogy milyen mértékű a humánerőforrás-lefedettség – fejtette ki kérdésünkre Kallós Zoltán. Az ugyanakkor általános probléma, hogy nehézséget okoz a reál tantárgyak esetében az órák lefedése, egyre kevesebben tanítanak matematikát, fizikát, kémiát. Tanítókból, óvodapedagógusokból leginkább a szórványban van hiány, ahol a közösség nem tudja kitermelni ezt az értelmiségi réteget. Dél-Erdélyben, a Bánságban gyakran keresnek tanítót, óvodapedagógust, ilyenkor azoktól a régióktól kérik a segítséget, ahol magasabb a magyarság számaránya.
Az is meghatározó ebben a kérdésben, hogy hol működnek képzőközpontok. Például Kolozsváron, vagy ahol a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kihelyezett tagozatokat működtet, minden évben végeznek pedagógusok. Jó példa erre Szatmárnémeti, ahol mindig túljelentkezés van, ha meghirdetnek egy tanítói állást, mutatott rá az államtitkár.
Kallós Zoltán abban bízik, hogy ha az új oktatási törvény életbelépésével valamilyen szinten a pedagógusok bérezése is javulni fog, akkor javul a munkavállalási kedvük is, és inkább elmennek más vidékre tanítani, mintsem a szülőhelyük közelében más területen keressenek állást.
Nem tetszik az önkormányzatoknak, hogy a bukaresti kormány megtiltaná számukra az alkalmazást az idei év második felében. Közben az utolsó száz méteren országszerte tömegesen alkalmazzák az új munkavállalókat a közszférában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!