Tőkés László szerint a román-magyar viszony mindmáig kibeszéletlen, a megosztó tényezőket a felek hajlamosak elhallgatni
A posztkommunista román politikai osztály részéről teljes mértékben hiányzik a politikai akarat a hagyományosan megoldatlan kisebbségi kérdés rendezésére, amely nélkül azonban hosszú távon elképzelhetetlen a társadalmi béke és stabilitás megvalósulása Romániában – jelentette ki Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő Brüsszelben kedden.
2018. október 16., 19:192018. október 16., 19:19
Tőkés László Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma alkalmából az Európai Parlamentben rendezett Románok és magyarok Európában című konferencián hangsúlyozta, építő párbeszédre, kölcsönös megértése, a kapcsolatok békés rendezésére, valamint az elnyomott magyarság helyzetének rendezésére van szükség a románok és a magyarok között. A képviselő szerint
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az évforduló hivalkodó román ünnepségei nyílt provokációt jelentenek a magyar lakossággal szemben, amelyek teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a magyarok érzékenységét és a történelmi helyzetet. A többségi románság jubileumi éve a lehető legdurvább magyarellenes támadásoknak és hatósági visszaéléseknek is alkalmául szolgál – tette hozzá. Mint mondta szakítani szeretne azzal a szokással, hogy a románok érzékenységére ügyelnek a magyarok, a románok azonban nem ügyelnek a magyarokéra.
"Elegünk van kommunizmus idején való szívélyes és képmutató elvtársias tárgyalásokból, és nem vezetnek semmire a politikailag korrekt diskurzusok sem" – fogalmazott.
Kiemelte, száz évvel ezelőtt, ami a románoknak nyereséget, az a magyaroknak tragikus veszteséget jelentett. Ez az anakronisztikus történelmi ellentmondás a legfőbb akadályát képezi az egymáshoz való közeledésnek és mindenféle párbeszédnek – mondta.
Tőkés László kijelentette,
A rendszerváltás után három évtizeddel Ceaușescu szelleme kísért az országban – emelte ki.
A képviselő aláhúzta, a diszkriminatív magyarellenes román állampolitika szerves részét képezi a román jogállamiság hiánya, ami még az Európai Parlamentet is arra késztette, hogy napirendre tűzze a kérdést.
Az október 12-én, Kolozsváron aláírt közös román-magyar centenáriumi nyilatkozat kezdeményezői és támogatói úgy ítélik, hogy mindkét nemzeti közösség biztonságának feltétele egyebek mellett a kisebbségi jogok tiszteletben tartása. Arra kérték a románságot és a román hatóságokat, hogy tiszteljék meg az évfordulót azzal, hogy elvetik a nacionalista uszítást, kerülik a konfliktust, valamin teret adnak a reménynek és az építkezésnek – emlékeztetett Tőkés László.
Mint mondta, nem optimista a helyzetet tekintve, de csak ezen az úton lehet előrehaladni, amelyhez barátokat, szövetségeseket és partnereket kell keresni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!