2013. március 19., 07:482013. március 19., 07:48
Ecsedi Jánostól, a nagykárolyi helyi rendőrség parancsnokától megtudtuk, gondot okozott, hogy a jogalkotók nem rendezték megnyugtató módon a rájuk vonatkozó szabályrendszert, azaz a helyi rendőrségek két évvel ezelőtti megalapításával egyidejűleg nem eszközöltek törvénymódosításokat.
Ennek az lett a következménye, hogy számos nyilvánvaló kihágás esetén nem állt jogukban eljárni. „A legtöbb problémánk a közlekedésrendészettel kapcsolatban merült fel, ezt azonban tavaly a helyi tanács egy szabályzat elfogadásával megoldotta – fejtette ki Ecsedi János. – Azóta öt-hatszorosára növekedett az eljárásaink száma, most már jogunk van fellépni, ha valaki autóval megáll a körforgalomban, vagy behajt a tilosba, sőt a kerékpárosokat is megbírságolhatjuk, ha például rossz látási viszonyok esetén nem hordják a láthatósági mellényt.” A parancsnok szerint viszont ez nem elég, szükség van némi módosításra a környezetvédelmi törvény és az építkezéseket, valamint a lakossági nyilvántartást érintő jogszabályok esetén, hisz egyikben sem szerepel a helyi rendőrség azon szervek listáján, akik eljárhatnak kihágások esetén. „Volt olyan esetünk, hogy több panasz érkezett hozzánk, mivel valaki az udvarán gumiabroncsokat és egyéb szemetet égetett, a füst pedig zavarta a környék lakóit, azonban hiába állapítottuk meg a szabálysértést, nem rendelkeztünk jogokkal eljárás kezdeményezésére” – részletezte a parancsnok, hozzátéve: reméli, hogy a jogszabály-módosításokat követően sokkal hatékonyabban tudnak majd dolgozni, mint korábban, így elismertségük is növekszik, ami segíthet abban, hogy kedvezőbb bérezésben részesüljenek a helyi rendőrök. Mint megtudtuk, a fizetéseik ezer lej körüliek, azaz nagyságrendekkel alacsonyabbak mint a belügyhöz tartozó rendőrökéi, holott a feladatköreik közel 90 százalékban azonosak.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.