
Fotó: MTA
Magyarország Nemzeti Atlasza új kiadásának Természeti környezet című kötetét mutatták be csütörtökön Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában. Az atlasz folyamatosan frissülő online változata szabadon letölthető lesz, és háromezer kötet az Emberi Erőforrások Minisztériuma közreműködésével jut el magyarországi és határon túli magyar tannyelvű közép- és felsőoktatási intézményekhez – közölte honlapján az Akadémia.
2018. szeptember 27., 14:212018. szeptember 27., 14:21
2018. szeptember 27., 14:242018. szeptember 27., 14:24
Kordokumentum és egyúttal fontos nemzeti szimbólum, amely méretével és tartalmával is tekintélyt parancsoló - méltatta Magyarország Nemzeti Atlasza új kiadásának Természeti környezet című kötetét csütörtökön Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
és háromezer kötet az Emberi Erőforrások Minisztériuma közreműködésével jut el magyarországi és határon túli magyar tannyelvű közép- és felsőoktatási intézményekhez. Az atlasz új kiadásának tartalma az Akadémia vezetésével, Kocsis Károly akadémikus főszerkesztésében készült, a munkában számos kormányzati szerv, háttérintézmény és egyetem vett részt.
Legutóbb 1989-ben, a rendszerváltozás előtti pillanatban hagyományosan kormányzati támogatással jelent meg Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA). Az atlasz elkészítését akkor is a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte, még Szentágothai János elnöksége alatt, 1983-ban.
Most Lovász László elnöksége alatt 18 szerkesztő, 140 fejezetszerző, 219 térképszerző, 14 térképész, valamint több tucat szakmai és nyelvi lektor munkája eredményeként készült el az új kiadás. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy az MNA 2018-tól megjelenő kötetei nem csupán Magyarországra, hanem a Kárpát-medencére és annak szomszédságára (a Kárpát–Pannon-térségre) – tehát 12 ország kb. félmillió négyzetkilométernyi területére és 34 ezer településére – vonatkozóan mutatják be a természet, a társadalom és a gazdaság térszerkezetét.
Az MNA természeti környezetet bemutató kötete ismerteti a kőzet-, a víz- és levegőburok állapotát, illetve az élővilág életterét, másrészt olyan szintetizáló fejezeteket, témaköröket is tartalmaz, amelyek a természeti környezet és a társadalom összefonódását, kölcsönhatásait elemzik (pl. tájak, környezet- és természetvédelem, természeti veszélyek). A tematikus térképeket lapozgatva olyan témakörök területi sajátosságairól tájékozódhatunk, mint például a mérnökgeológia, a földrengések, az éghajlati elemek várható változása, az időjárási rekordok, a talaj-, réteg- és karsztvizek, ásvány- és hévizeink, talajaink jellemzői, a földminőség, a tájtípusok és tájkarakterek vagy a tájképi értékesség. Ezeken kívül szintén tematikus térképek alapján alkothatunk képet a hazai élővilág elképesztő fajgazdagságáról, a környezet állapotáról és a hulladék kezeléséről, védett természeti területeinkről, az ökoturizmusról, valamint a kiemelkedő fontosságú hazai természeti veszélyekről: az ár- és belvízről, az aszályról, a talajerózióról, illetve az özönfajok terjedéséről és a virágpor-allergiáról.
Az először hatezer példányban megjelent kiadvány nyomdaköltségeit az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) vállalta, és a terjesztését is támogatja.
Az atlasz további három kötete várhatóan 2019 és 2021 között jelenik meg, A magyar állam és helye a világban, Társadalom, illetve Gazdaság címmel. Rövidesen megjelenik az első kötet angol változata is, a tervek szerint a további három kötetet is kiadják majd angol nyelven. Az atlasz új adatokkal és térképekkel folyamatosan frissülő változata a a www.nemzetiatlasz.hu oldalon elérhető, ahonnan bárki díjmentesen letöltheti.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
szóljon hozzá!