Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Állást foglalt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) a következő tanév szerkezetéről, a szervezet a közoktatás átfogó reformjának szükségességét fogalmazta meg.
2022. április 01., 19:432022. április 01., 19:43
Mint közleményükben rámutattak, a következő tanév szerkezete – az oktatási időszak hossza, felosztása, tartalma, a vakációk időszaka, száma és időtartama, a különböző versenyek, vizsgák, felmérések időpontjai – az évnek ebben a szakaszában mindannyiszor az érdeklődés előterébe kerül. „Szövetségünk ezért is tartja fontosnak egy olyan közös álláspont megfogalmazását a témában, amely az RMPSZ küldetésének megfelelően elsősorban a pedagógusok, ugyanakkor tanfelügyelők, intézményvezetők, RMPSZ szervezeti vezetők, szülők véleményét is figyelembe veszi.
– fogalmaznak a közleményben.
Félévek és évharmadok helyett a tanév 6–8 hetes tanítási modulokra osztásáról döntöttek az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért felelős bizottságának szerdai ülésén.
A kérdőívet kitöltők nagy többsége pedagógus (2528), ugyanakkor 206 intézményvezető (2 kivételével oktatási intézmények vezetői), 22 tanfelügyelő, 21 RMPSZ szervezeti vezető, illetve 53 szülő is válaszolt a kérdésekre. 42 válaszolót az „egyéb” kategóriába soroltak (iskolai tanácsadók, lelkivezetők, gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, iskolai könyvtárosok, titkárok, diákok, egyetemi hallgatók).
Mint az RMPSZ írja, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszolók hogyan vélekednek a következő tanév oktatási időszakának beosztásáról.
Az ezzel egyetértők aránya a fentebb említett „egyéb” kategória mellett, a szülők és pedagógusok között a legmagasabb, ők tehát az átlagnál többen preferálják ezt az időszakot. Legkevesebben a tanfelügyelők közül jelölték ezt a válaszlehetőséget, akiknek csupán kétharmada szeretné, ha a tanítás ebben az időszakban folyna, és csaknem egyötödük, illetve az intézményvezetők egyötöde is inkább a szeptember első munkanapjától június közepéig tartó időszakra tenné az oktatást.
Egy következő kérdéscsoportban kijelentéseket fogalmaztak meg, és arra kérték a kérdőív kitöltőit, hogy jelöljék, milyen mértékben értenek egyet ezekkel a kijelentésekkel. Négy kijelentés kapcsán nagyon nagy a kategorikus válaszok száma, a válaszolók több mint háromnegyede jelölte a „teljes mértékben” (egyetért vagy nem ért egyet) válaszlehetőséget:
A „tanév félévekre legyen bontva” kijelentésnél a legmagasabb az intézményvezetők és tanfelügyelők, legalacsonyabb a szülők aránya, ezzel párhuzamosan az évharmados szerkezettel a legkevésbé az intézményvezetők értenek egyet (legmagasabb az arányuk az „egyáltalán nem ért egyet” választ jelölők között) – olvasható a közleményben. Azt, hogy a tananyag mennyiségét és követelményeit a tanévszerkezethez kell igazítani, összességében szintén teljesen támogatják a megkérdezettek, itt az előző három kijelentéssel ellentétben valamivel kevesebb a „teljesen”, és több az „inkább” egyetértők aránya, de összességében nagy a támogatottsága.
Meglepő módon a félévi vakációt fontosnak tartók között a szülők aránya a legalacsonyabb, nekik alig 70%-a jelölte, hogy teljes mértékben vagy inkább egyetért azzal, hogy legyen félévi vakáció, ugyanakkor a tanfelügyelők, pedagógusok, intézményvezetők több, mint 80 %-a kategorikusan ezt szeretné (teljes mértékben egyetért).
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A vakációkkal kapcsolatos egyéb kérdések kapcsán már kissé jobban megoszlanak a vélemények, de a legtöbben azt szeretnék, hogy vakációkban ne szervezzenek versenyeket, vizsgákat, illetve hogy az oktatás minden szintjén tanulók számára egyformán legyen vakáció. Az első kijelentést teljes mértékben inkább a szülők támogatják (csaknem háromnegyedük), de több mint egyötödük nem ért egyet a kijelentéssel. A pedagógusok határozottan támogatják, hogy a vakáció pihenés legyen, az intézményvezetők, RMPSZ-vezetők már visszafogottabban, a tanfelügyelők körében pedig megoszlanak a vélemények a kérdésről.
teljes mértékben csak a válaszolók 43 %-a ért ezzel egyet, leginkább a pedagógusok és az RMPSZ szervezeti vezetők, legkevésbé a szülők és az „egyéb” kategória képviselői. A szülők egynegyede viszont egyáltalán nem szeretné a vakációkat 6-8 hetente, és a tanfelügyelők is elég nagy, több mint egyötödös arányban képviselik ezt az álláspontot. Mindezek ellenére a válaszolók összességében inkább szeretnék, ha lennének másfél-kéthavonta vakációk (58,8 %) mint ha nem (22,7%).
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének álláspontja a tanévszerkezetet illetően, a legújabb fejleményeket is figyelembe véve, az alábbiak szerint összegezhető:
Támogatják a félévi dolgozatok eltörlését érintő kezdeményezéseket, de nem szorgalmazzák az „egységes tételű” értékelési formák bevezetését. A közoktatás hatékonyságának növelési lehetőségeit ennek decentralizációjában, és nem további központosításában látják. Fontosnak tartják a formatív értékelési eljárások meghonosítását és ezen a téren a pedagógusok továbbképzésének támogatását.
Amint az RMPSZ írja, rendkívüli módon fontosnak tartják a diákok és pedagógusok jóllétének kérdését, illetve az iskolai nevelési programok közösségépítő szerepét.
Javasolják, hogy a tanév első hete a diákoknak és pedagógusoknak szervezett csapatépítő programokból álljon. Támogatják, hogy az oktatási időszakokba legyenek beépítve tematikus nevelési hetek. Kérik a cikluszáró vizsgák teljes reformját, a továbbtanulás általános, átfogó és rendszerszintű pályaorientációs folyamatokra történő alapozását, illetve azt, hogy minden országos jellegű, pedagógusokat vagy diákokat érintő értékelés, vizsga járjon le július közepéig.
Ugyanakkor országos munkacsoportok létrehozását kérik, amelyek feladata elsősorban a tananyag tartalmi csökkentése, az értékelési eljárások és típusok reformja legyen; a pedagógusképzés és továbbképzés teljes és átfogó reformját, a szakmai továbbképzési rendszer átfogó finanszírozását; a közoktatás finanszírozásának növelését (a GDP 6%-a). „A jelen állásfoglalást az oktatási minisztériumba is felterjesztjük” – írta az RMPSZ Országos Elnöksége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
A román szenátus szerdán megszavazta az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
Két személy megsérült kedden este egy sepsiszentgyörgyi lakástűzben – közölte a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A legnagyobb csángóföldi hagyományőrző eseményre készül a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (McsMSz), amely Bákóban tartja a farsangzáró, azaz húshagyó bált február 14-én.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!