Az elképzelés szerint a diákoknak nem kellene félévi dolgozatot írniuk, helyette tanév eleji és végi országos szintű, egységes felmérők lennének
Fotó: Rab Zoltán
Félévek és évharmadok helyett a tanév 6–8 hetes tanítási modulokra osztásáról döntöttek az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért felelős bizottságának szerdai ülésén. Az elképzelés szerint mozgóvakációt is bevezetnének, a diákoknak nem kellene félévi dolgozatot írniuk, és változna a számonkérés és értékelés módja is. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint azonban az elképzelést csak úgy lehet alkalmazni, ha módosítják a romániai tanintézetek működésének keretszabályzatát, ezenkívül a tanterv átalakítására is szükség van.
2022. március 30., 19:182022. március 30., 19:18
2022. március 30., 20:012022. március 30., 20:01
A következő tanévtől teljesen megreformálnák az iskolai év szerkezetét, félévek és évharmadok helyett kisebb tanulási időszakokra és vakációkra osztanák a tanévet, ezenkívül módosulna a felmérés és értékelés módja is. Az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért felelős bizottságának szerdai ülésén Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter egy teljesen új javaslattal rukkolt elő: elvetik a félévet, az évharmadot, és modulokra osztják a tanévet. Az oktatási miniszter február közepén még arról beszélt, hogy a közoktatásban vissza kellene térni az évharmados rendszerhez, igaz, már akkor is említette, hogy 6–8 hetes modulokban képzeli el a tanítást, és ezek között lennének a vakációk. Az még nem körvonalazódott, miként történik majd az éves tanulmányi átlag kiszámítása, de az már biztos, hogy nem lesznek félévi dolgozatok.
Így tagolódik majd a 2022–2023-as tanév: első modul: szeptember 5. – október 21., őszi vakáció minden diáknak: október 22–30. között, második modul: október 31. – december 22., téli vakáció: december 23. – január 8., harmadik és negyedik modul: január 9. – április 6., tavaszi vakáció: április 7–18., ötödik modul: április 19. – június 16., nyári vakáció: június 17. – szeptember 4. A 2023. februári mozgóvakáció egyhetes lesz, ezt február 6. és 24. között kell kiadni, de minden tanfelügyelőség eldöntheti, hogy az adott megyében melyik hétre esik.
A Zöld hétről szintén az iskolák döntenek, ezt április 19. és június 16. között kell megszervezniük a tanintézeteknek. A javaslat szerint a következő tanév összesen 36 hétből, vagyis hozzávetőleg 180 iskolai napból áll.
Sorin Cîmpeanu a kormányülést követő sajtótájékoztatón kifejtette, egyelőre a következő tanév szerkezete biztos, arról konszenzus született a bizottság ülésén. Az is körvonalazódott, hogy nem lesznek félévi dolgozatok, és valószínű, féléves vagy ciklus végi lezárások sem. Ez utóbbiak eddig sem voltak relevánsak – mondta a miniszter. Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkár a Krónikának elmondta, a továbbiakról még nem született végleges döntés, van egy olyan lehetőség, hogy félévi dolgozatok helyett tanév eleji és végi országos szintű, egységes felmérők legyenek, és ezek eredményei számítsanak bele az értékelésbe. Az államtitkár hozzátette, ezt az elképzelést csak úgy lehet alkalmazni, ha módosítják a romániai tanintézmények működésének és megszervezésének keretszabályzatát (ROFUIP), mert a mostani jogszabályok nem teremtik meg minderre a jogi keretet. Kifejtette, már a tanévszerkezet összeállítása rugalmasságot mutat, a februári mozgóvakációról a tanfelügyelőségek maguk dönthetnek.
Nem híve az országosan egységes tételeknek, a központosított vizsgarendszernek Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke. Lapunknak kifejtette, már volt próbálkozás az országos szinten egységes felmérők bevezetésére, ám rossz tapasztalat volt, ugyanis az oktatás nem az uniformizálásról szól, hanem ellenkezőleg, az egyéni igényeket is figyelembe kell vennie. Más országok tanügyi rendszeréhez hasonlóan nálunk is közelebb kell vinni az oktatást a gyermekhez, egyénre szabni minél nagyobb mértékben – fejtette ki az oktatáspolitikai szakértő.
A ciklus vagy tanév elején minden pedagógusnak a tantárgyából, tantárgycsoportjából fel kell mérnie a gyerek képességeit, majd arra kell ráépítenie a fejlesztő tevékenységet. A felmérések célja, hogy a pedagógus lássa, meddig jutott el a diák a tananyaggal, majd a következő szakaszokat annak függvényében módosítsa, hogy milyen további kompetenciafejlesztési igényei vannak a gyereknek. A hazai oktatási rendszer még mindig jegycentrikus, nem feltétlenül a diák fejlesztését szolgálja – szögezte le Ferencz S. Alpár. Rámutatott, évek óta szorgalmazzák, hogy a tananyagot kell nagyon sürgősen változtatni a nagy volumene miatt, és a mindennapi életben való alkalmazhatóságot kell szem előtt tartani. Ezenkívül nem a tudás átadására, hanem a kompetenciák fejlesztésére kell összpontosítani. Az RMPSZ közel háromezer pedagógus megkérdezésével készített felmérést Erdély-szinten a tanévszerkezetről, ezt kiértékelik, és hamarosan nyilvánosságra hozzák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy a PSD döntése, amellyel megvonja tőle a politikai támogatást, „teljesen hibás és felelőtlen”, hozzátéve: továbbra is ellátja kormányfői feladatait és biztosítja a kormányzás folytonosságát.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond hétfőn kijelentette, hogy ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) visszahívja minisztereit a kormányból, a tárgyalásokat az alapoktól kell újrakezdeni, és a megoldás többé nem köthető „egyetlen személyhez”.
Elsöprő többséggel döntött a PSD Ilie Bolojan miniszterelnök politikai támogatásának megvonásáról: az 5000 küldött 97,7%-a voksolt a radikális lépés mellett. A döntés hivatalosan is kormányválságot indíthat el.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint arról kellene kérdést feltenni, hogy miért idéznének elő alapos ok nélkül politikai válságot, és ki viselné ennek költségeit.
Nicușor Dan hétfőn kijelentette, hogy nincs más jelöltje a miniszterelnöki tisztségre arra az esetre, ha Ilie Bolojan a Szociáldemokrata Párt (PSD) belső szavazása nyomán távozna a kormány éléről.
A jelenlegi kormánykoalíciónak megoldást kell találnia Románia stabilitásának megőrzésére – jelentette ki Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter hétfőn Nagybányán.
Az AUR előrehozott választást akar, és megszavaz bármely, a Bolojan-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján George Simion, a szélsőséges és magyarellenes politikai alakulat elnöke.
„Arra számítunk, hogy megvonják a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől” – jelentette ki az RFI-nek hétfőn Daniel Zamfir, a Szocáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője.
A következő időszakban számítani lehet „politikai turbulenciákra”, de a PNRR végrehajtása, valamint Románia költségvetése és pénzügyi pályája tekintetében konszenzus van a koalíciót alkotó pártok között – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államfő.
Elsőfokú (sárga) riasztást adott ki hétfőn a heves szél miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország középső, déli és délkeleti régióira.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!