Elég gáz. Ma már semmilyen célt nem szolgál a Marosvásárhely főterén éktelenkedő építmény
Fotó: Haáz Vince
Megkopott telefonfülkére vagy zuhanyzókabinra hasonlító, évtizedek óta nem használt földgázvezérlő állomás szellőztetője csúfítja Marosvásárhelyen a Rózsák terét. A főtér közepén álló relikvia oly régi, hogy a gázszolgáltató is megfeledkezett róla.
2022. január 29., 14:592022. január 29., 14:59
A marosvásárhelyi főtér kellős közepén, az építészeti kincsként számontartott Kultúrpalotától alig ötven méterre, a régi városházától száz méterre, Bethlen Gábor és az ismeretlen – később szovjet, aztán román – katona szobra közti kis szigeten áll egy telefonfülkére vagy zuhanyzókabinra hasonlító üvegkalitka, amely bő fél évszázaddal ezelőtt készített fényképeken is fellelhető.
Azontúl, hogy fémvázát időnként átfestették, és a körülötte lévő néhány négyzetméteres területet gondozták, a múlt század derekán sem számított esztétikusabbnak, mint manapság. Annyi, hogy akkoriban valami haszna is volt:
Erre ma már csak az üvegfalakon lévő megkopott feliratok utalnak, amelyek robbanásveszélyre, tűzgyújtási és dohányzási tilalomra hívják fel az arra tévedők figyelmét – kizárólag az állam nyelvén.
Egyébként nemcsak a fülke állapotából lehet kiköbözni, hogy a korlátokkal elhatárolt területet, meg mindazt, ami alatta van, évtizedek óta nem használják. Az aszfalt repedéseiből fű, a mélybe vezető lépcsőfokokból bokor nő.
Ez már a gázvállalat első reakciójából kiderült. Az E-ON-csoporthoz tartozó Delgaz Grid előbb fényképet kért az említett építményről, majd némi gondolkodási időt. Hat óra elteltével megadta a választ: a föld alatti közvécé szellőztetőjéről van szó, amihez a gázasoknak semmi közük. Másnap már a vállalat szóvivője jelentkezett, és visszavonta korábbi nyilatkozatát. Ismét időt kért, majd öt nap elteltével hivatalos sajtónyilatkozatot küldött. Ebből kiderült, hogy a fülke mégiscsak a gázvállalat tulajdonát képezi.
– olvasható a még a múlt nyáron, meglehetősen bükkfanyelven fogalmazott közlemény első bekezdésében.
A Delgaz Grid továbbá felsorolja, miből állt az úgynevezett vezérlő, amely a gáz nyomását szabályozta. Az üvegkalitkáról megtudhatjuk, hogy abban valamikor egy világítótest kapott helyet, amely az esetleges szivárgások esetén lépett működésbe. A vállalat illetékesei igyekeztek megnyugtatni:
A Delgaz ugyanakkor megígérte, mindent megtesz annak érdekében, hogy a polgármesteri hivataltól megszerezze a bontási engedélyt, felszámolja a gázszabályzó föld alatti, illetve felszíni részeit. Fél év elteltével azonban semmire nem jutott.
Egy hasonló, zöldre festett építményt már felszámoltak néhány évvel ezelőtt a Wesselényi (Predeal) és a Kisfaludy (Liliom) utca találkozásánál lévő kis háromszögből. Az sem volt szebb a Rózsák terén lévőnél, de mégsem a város főterét „ékesítette”.
Fotó: Haáz Vince
Az oda nem illő építészeti relikviák felszámolása nem egyszerű feladat. Ezt szinte minden erdélyi önkormányzat megtapasztalta – még akkor is, amikor az oszlopok közt kifeszített, ám rég nem használt huzalok eltüntetését kérte.
Az áramszolgáltatóval nagy nehezen még ki lehet egyezni, a gázvállalattal aligha. Erről Nyárádszereda volt polgármestere, Dászkel László tudna mesélni, hiszen amikor sokadjára fordult a gázasokhoz a főtéri gázház eltávolítása ügyében, azt vetették a szemére, hogy biztos a vezetékek sárga színe zavarja. „Szinte lehetetlen a gázvállalattal alkudozni, hisz állam az államban, és ennek megfelelően viszonyul mindenkihez” – vonta le a következtetést a nyárádmenti kisváros volt elöljárója. Dászkel felidézte, hogy
Szükség volt az akkori alprefektus, Burkhardt Árpád közbelépésére is, hogy a cég nagy későre hajlandóságot mutasson némi kompromisszumra. A szeredaiak már azt is sikernek könyvelték el, amikor a Bocskay-szobor felállítása előtt a néhány méterre lévő gázháznak sikerült lebontani az ácsolt tetejét, ezzel valamelyest csökkentve a református templom elé biggyesztett „rondítvány” méreteit.
Lapunk megkeresésére Marosvásárhely polgármestere, Soós Zoltán hónapokkal ezelőtt elmondta, hogy folyamatban van a szolgáltatók „melléképületeinek” a felleltározása. Némely városrészekben már sikerült átvenni az egykori transzformátorházakat, és átadni a lakótársulásoknak egyfajta kertészeti szerszámraktár gyanánt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!