Kirei Melinda városi tanácsos az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében koszorúzott december elsején Nagyváradon
Fotó: Ebihoreanul.ro
Az Erdély elcsatolását kimondó Gyulafehérvári nyilatkozat elfogadásának századik évfordulóján a román hatóságokkal „ünneplő” magyar politikusokat bírálja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
2018. december 04., 18:152018. december 04., 18:15
2018. december 04., 18:302018. december 04., 18:30
Az alakulat nagyváradi szervezete kedden kibocsátott közleményében úgy fogalmaz: bár a december 1-jei történelmi események semmilyen okot nem adnak a magyar közösség számára az ünneplésre, egyes magyar politikai szereplők mégis több városban – így a bihari megyeszékhelyen is – együtt „ünnepelték” a helyi hatóságokkal Erdély elcsatolását.
Az EMNP szerint „komoly hagyományokat ápol” ezzel az RMDSZ nagyváradi és Bihar megyei szervezete, amelynek vezetősége korábban Kiss Sándor volt elnök és Szabó Ödön parlamenti képviselő, valamint Biró Rozália szenátor társaságában koszorúzott december 1-jén. „Bár Kisst első fokon nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélték hatalommal való visszaélés, pénzmosás, csúszópénz elfogadása és befolyással való üzérkedés miatt és eltűnt a közéletből, az RMDSZ-es helyi tisztségviselők román nemzeti ünnephez való hozzáállása azonban semmit nem változott” – állapítja meg az EMNP. Az alakulat szerint Kirei Melinda tanácsost semmi és senki nem kötelezte arra, hogy „a magyarság számára oly tragikus, száz évvel ezelőtti eseményeket ünnepelje”, mégis jelen volt a Szent László téren megtartott rendezvényen.
A néppárt sajnálatosnak nevezi, hogy az RMDSZ vezetői nem csupán az országos politikában, a bukaresti hatalmi játszmák során „szolgálják ki feltétel nélkül a román főhatalmat, de helyi szinten is, megfelelési kényszerből, vagy anyagi-politikai hasznot remélve, folyamatosan túlteljesítenek”. Az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezete arra kéri az RMDSZ nagyváradi tanácsosát és teljes frakcióját, hogy értékelje át az elmúlt száz év történelmi eseményeiről kialakított nézeteit, s biztassa erre szatmári, zilahi, nagykárolyi vagy épp révi kollégáit is, akik szintén részt vettek a helyi, december 1-jei rendezvényeken, ahol koszorúztak és „ünnepeltek”.
Az erdélyi magyar önkormányzati tisztségviselők többsége nem kíván részt venni a december elsejei centenáriumi ünnepségen, aki pedig mégis elmegy, az nem fog felszólalni. Sokan inkább a pihenőszabadságot választják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!