Más színekben. A magyar tisztségviselők „nem akarnak vizet zavarni” a december elsejei centenáriumi rendezvénysorozaton
Fotó: Barabás Ákos
Az erdélyi magyar önkormányzati tisztségviselők többsége nem kíván részt venni a december elsejei centenáriumi ünnepségen, aki pedig mégis elmegy, az nem fog felszólalni. Sokan inkább a pihenőszabadságot választják.
2018. november 29., 07:492018. november 29., 07:49
2018. november 29., 09:092018. november 29., 09:09
„Olyan törvény nincs, amelyik meghatározza, hogy én reggel hánykor keljek, hova menjek, hol érezzem jól magam, mit álmodhatok, mikor nevethetek, mikor sírhatok” – szögezte le megkeresésünkre Antal Árpád. Számos más erdélyi magyar önkormányzati vezetőhöz hasonlóan Sepsiszentgyörgy polgármesterétől is azt firtattuk, részt vesz-e az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó gyulafehérvári nagygyűlés 100. évfordulóján tartandó centenáriumi ünnepségeken.
A háromszéki elöljáró elmondta,
A politikus úgy véli, sokan kezdik elfelejteni, hogy a polgármestert az emberek választják meg, ami ad egyfajta cselekvési és döntési szabadságot, természetesen a törvényes határok között. „Várom december 2-át, az adventet, és hogy legyünk túl december elsején. Úgy érzem, a románok is ezt várják, őket is felkészületlenül érte, hogy száz éve megvan ez az ország” – fejtette ki Antal Árpád.
Sepsiszentgyörgy polgármestere különben már évek óta hangoztatja: csak abban az esetben vesz részt a december 1-jei rendezvényeken, ha ott felszólalhat. Erre idén Sebastian Cucu prefektus is reagált, mondván, „sértés” lenne, ha a választott tisztségviselők távol maradnának a centenáriumi ünnepségről, de visszautasítja az olyan elöljárók részvételét, akik nem értik meg, hogy viselkedésükkel, felszólalásaikkal diszkriminálhatják a közösség egy részét, megsérthetik a román államot és annak szimbólumát. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke ezt sértőnek és diszkriminatívnak minősítette, bocsánatkérésre szólítva fel a kormány területi képviselőjét. Rámutatott, a prefektus meghívta ugyan a rendezvényre, hiszen a szervezőbizottságnak is tagja, de úgy képzeli, hogy „beállnak az éljenzők közé, és szájkosarat viselnek, nehogy elrontsák az ünnepüket”. A háromszéki közgyűlés elnöke szerint
Amúgy Tamás Sándor felidézte, a prefektus rákérdezett, mit mondana felszólalásában, ő pedig összefoglalta neki, hogy a gyulafehérvári ígéretekre emlékeztetne.
Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármester sem hajlandó részt venni olyan rendezvényen, amelyen nem szabad mondania semmit. „Polgármesterként úgy illene, hogy szóljak az emberekhez, de ha csak azért hívnak, hogy töltelékdíszvendég legyek, nem megyek el” – szögezte le lapunknak a kézdivásárhelyi elöljáró. Hozzátette, szerdától szabadságra távozik, a héten nem tartózkodik az udvarterek városában. Kézdivásárhelyen egyébként eddig csak a helyi románság képviselői nyújtottak be kérést a polgármesteri hivatalhoz, november 30-án az ortodox templomban és környékén szerveznek szertartást, december 1-jén pedig a sportcsarnokban kulturális műsort. Egyelőre Sepsiszentgyörgyre sem jelentkeztek be más megyékből, rácsatlakozva a hivatalos rendezvényekre.
„Az RMDSZ vezetői, politikusai tiszteletben tartják a román nemzet ünnepét, a kölcsönös tisztelet jegyében azonban mi is elvárjuk a többségtől, hogy elfogadja és megértse: december elsején nem tudunk ünnepelni” – szögezte le a Krónikának Horváth Anna, a szövetség önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Hozzátette, a szövetség választott tisztségviselői az elmúlt évekhez hasonlóan a helyi sajátosságoknak megfelelően döntenek a december elsejei ünnepségeken való részvételről.
„Másfél esztendeje hangsúlyozzuk, és az év elején elindított, a centenáriumi évre időzített, 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programsorozatunkkal is arra világítunk rá, hogy annál, ami szétválaszt, fontosabb, ami összeköt. Az elmúlt évszázad folyamán bizonyítottuk azt is, hogy értékteremtő közösség vagyunk, amely a bennünket szétválasztó múltat nem akarja egymás között szétosztani, kiporciózni, hanem közösen kívánja tervezni a következő száz évet, a jövőt. December elsejére bölcs és boldog ünneplést kívánunk, és azt üzenjük: legyünk megértőbbek egymás iránt, és dolgozzunk még többet azért, hogy élhetőbb Romániát teremtsünk minden állampolgár számára” – fogalmazta meg lapunknak az RMDSZ álláspontját Horváth Anna.
Ifj. Márk Endre, Szászrégen alpolgármestere még nem döntötte el, hogy részt vesz-e a centenáriumi ceremónián. Mint kérdésünkre mondta, az elmúlt években mindig eleget tett a meghívásnak, sőt fel is szólalt. „Régen a többnemzetiségről és a többnyelvűségről beszéltem, arról, hogy akárcsak a múltban, a jelenben és a jövőben is románoknak, magyaroknak, szászoknak együtt, egymás elfogadásával kell élniük” – idézte fel korábbi december elsejei felszólalásainak lényegét Márk. A román többségű Maros megyei város alpolgármestere nyomatékosítani kívánta: amennyiben idén is ott lesz az eseményen, nem kíván mikrofonhoz lépni. „Nem szeretném zavarni a vizeket” – indokolta döntését. Amúgy az alpolgármester szerencsés helyzetben van, mert felettese, Maria Precup az utóbbi időben sokat változott, és megértőbbnek bizonyul az etnikailag kényes kérdésekben. Sőt a polgármester kifejtette, semmiképp nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni magyar helyettesét. Szászrégenben egyébként visszafogottabb lesz az állami ünnep, a város vezetősége úgy döntött, a szabadtéri rendezvény helyett inkább a művelődési ház falai között ünnepelnek.
Ennél nehezebb helyzetben van Sallai Imre, Nagysármás alpolgármestere. Akit felettese, a mezőségi község liberális vezetője nem kényszerít ugyan arra, hogy a románokkal együtt ünnepelje Erdély elszakítását, viszont elvárja tőle, hogy tisztelje meg jelenlétével a rendezvényt. „Nincs mit csinálnom, ott leszek. De nem sokáig” – válaszolta lapunknak Sallai. Ő sem kíván felszólalni, mint mondta,
Amúgy az ő feladata a ceremónia helyszínének előkészítése, tisztán tartása és fellobogózása. Tóth Tivadar, Segesvár alpolgármestere egyszerű megoldást talált a kényes helyzetre: december 10-éig szabadságon lesz. „Én mindig ilyenkor vagyok szabadságon, mert ezt az időszakot szeretem” – indokolta lapunknak.
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke még nem ismeri a szombati programját. Mint mondta, ha a marosvásárhelyi katonai parádét, majd a tükörtermi kitüntetési ceremóniát szervező prefektúra meghívja, elmegy, de nem szólal fel. „Az az érzésem, tisztségemből adódóan elvárják, hogy ott legyek. Eddig azonban nem hívtak meg” – mondta az elöljáró.
Ezzel egy időben Nagykároly RMDSZ-es polgármestere a korábbi évekhez hasonlóan idén december elsején is megkoszorúzza a román katona emlékművét. A partiumi kisvárosban többnapos programsorozattal ünneplik a centenáriumot, a többnyire kulturális rendezvényeket a bukaresti kormány finanszírozza a művelődési tárca költségvetéséből. A negyedik mandátumát taposó Kovács Jenő a Krónikának elmondta, nem kíván magyarázkodni, ám „egy polgármester nem oda megy, ahova akar”.
– fogalmazott a nagykárolyi elöljáró, aki a viccbéli nyuszikához hasonlította a helyzetét, aki akkor is kap, ha van rajta sapka, és akkor is, ha nincs. Kérdésünkre hozzátette, a piros-sárga-kék színű vállszalag használatát nemzeti ünnepen törvény kötelezi. „Három vagy négy éve cirkusz lett belőle, amikor elfelejtettem feltenni, mert az autómban maradt. A prefektus majdnem beperelt emiatt” – emlékezett vissza Kovács Jenő. Az elöljárót amúgy nemrég hevesen kitámadta az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta amiatt, hogy október 25-én trikolóros vállszalaggal jelent meg a szovjet–román csapatok nagykárolyi bevonulásának évfordulóján rendezett állami ünnepségen. A szervezet „szolgalelkű meghasonlásként” értékelte a nagykárolyi polgármester gesztusát, és „Beolvadásból Jeles” díjjal „tüntette ki”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az 1930-as évek elején hagyományos székely népi motívumokkal díszített, élénk virág- és madármintás, jellegzetes kék színű bútorokat adományoztak a marosvásárhelyi Vártemplomnak a város, a gyülekezet neves személyiségei.
A Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal korszerűsítési munkálatai gyors ütemben haladnak, és a 67 kilométer hosszú Kolozsvár–Kissebes szakaszon már közlekednek munkavonatok – számolt be a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mintegy félmillió euró értékű hamis bankjegyet foglaltak le vasárnap délután a Szatmár Megyei Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat rendőrei. A két nagyváradi gyanúsítottat hétfőn a bíróság 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte.
A medvék által nagyon sűrűn látogatott Transzfogarasi úton a Romsilva állami erdészet Argeș megyei igazgatósága az incidensek megelőzését szorgalmazza és az óriási összegű bírságokra hívja fel a figyelmet.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Felújítják Dés és környéke egyik legfontosabb turisztikai és közösségi vonzerejét, a Torok fürdőt. A 4,5 millió eurós fürdőberuházás több látogatót, erősebb helyi gazdaságot és korszerűbb rekreációs lehetőségeket ígér.
Nicușor Dan államfő óriásit tévedett, amikor megtámadta az alkotmánybíróságon a medvék vadászati kvótájának megduplázását célzó törvénytervezetünket – jelentette ki hétfőn Csoma Botond.
Elindult a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány kutatói pályázati programja, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján – tájékoztatott hétfőn a budapesti székhelyű alapítvány.
A Kolozs megyei rendőrség vizsgálatot indított a kolozsvári Virgil Madgearu szakközépiskola egyik 12. osztályos diáklánya ügyében, akinek a szülei a helyi sajtónak azt nyilatkozták, hogy lányukat bedrogozták és megerőszakolták a végzős banketten.
Az elmúlt 24 órában tapasztalt hidrometeorológiai jelenségek 12 megye 39 településén és Bukarestben okoztak károkat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!