A családok engedélye nélkül költöztettek el sírokat az árkosi temetőben

 „Nekünk nem kellene magyarázni, hogy itt nyugszik egy negyvennyolcas hős, nagyapa, tanító, lelkész, népművelő, mert ez egyértelmű, csak lassan oda jutunk, hogy a nyughelyeiket nem találjuk meg, mert buta ésszel gondolkodók megsemmisítik azokat” – olvasható a nyílt levélben.
Egy neve elhallgatását kérő sepsiszentgyörgyi fiatalember eközben arról panaszkodik, hogy miközben nagyapjáról utcát neveztek el Árkoson, a család a napokban azzal szembesült, hogy felmenőik sírját megsemmisítették.

A témában megkerestük Szőcs Gazda Enikő muzeológust, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum munkatársát, aki a Krónika kérdésére emlékeztetett, az árkosi temetőről több tanulmány jelent meg, a szakma már a 20. század elején számon tartotta. A Sepsiszentgyörgy közvetlen közelében található településen érintetlenül megmaradt a régi temetőrész, ez pedig a térségben ritkaságnak számított, hiszen a sírkertek többségében az új sírok között vannak a régi sírkövek.

Szőcs Gazda Enikő szerint azzal, hogy a régi köveket libasorban egymás után felállították a kerítés mellé, megsemmisült az egyedi, régi temetőkép. Ugyanakkor a szakember elmondása szerint azért sem jó megoldás, hogy ezeket bebetonozták, mivel így a víz nem tud lefolyni, télen megfagy, és a több száz éves, homokkőből készült sírkövek hamarabb szétporladnak. „Jobban kellett volna figyelni a környék egyik legértékesebb sírköves temetőjére” – vallja a muzeológus, aki szintén a hiányos kommunikációt nehezményezi, szerinte ugyanis a község vezetőinek ki kellett volna kérniük a szakemberek véleményét.

Máthé Árpád, Árkos polgármestere eközben lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatnak is lenne oka panaszra. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy a régi temetőrész elhanyagolt volt, a kövek egy része teljesen besüllyedt a földbe vagy kidőlt. „Árkoson eddig nem volt sírmegváltási díj, mindenki oda temetkezett, ahová akart, a temetőben már alig volt hely. Rendet kellett tenni, és szükség van működési szabályzatra” – szögezte le az elöljáró.

Máthé Árpád ugyanakkor azt mondja, hogy minden régi sírkövet gondosan kiemeltek, és azért betonozták be, hogy ne vegye fel a gyom. Árkoson a falu bejáratánál van a temető, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc több résztvevőjét temették oda, ebben a sírkertben nyugszik például Kiss Mihály (1809–1889) helybeli unitárius lelkész és esperes, valamint Kiss Ernő (1887–1918) geológus, aki megrajzolta a környék földtani képét.