1849 január 8-a estéjén közel tízezer román felkelő rohanta le Nagyenyedet, és általános gyilkolást és pusztítást vittek véghez
Fotó: Facebook/Lőrincz Helga
Fáklyás felvonulásra, megemlékezésre várja a résztvevőket a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Alapítványa a kollégium udvarára: a 175 évvel ezelőtt január 8-án történt pusztításra emlékeznek.
2024. január 04., 18:022024. január 04., 18:02
Amint az alapítvány Facebook-oldalán közzétett felhívásban olvasható, az Emlékezzünk, hogy megmaradjunk című eseményt január 8-án, hétfőn 18 órától tartják. „Isten kegyelméből itt vagyunk a rettenetes pusztítás ellenére!” – olvasható a felhívásban.
a korabeli források szerint (további körülbelül ugyanennyi halálra fagyott menekülés közben); a rombolásban elpusztult a város nagy része, beleértve a református kollégium épületeit, könyvtárát és felszerelését.
Korabeli visszaemlékezés: „Két nap hamuba dönté a virágzó várost ugy, hogy alig maradt meg 20–30 háza. Leégett a híres református kollégyom, le 25–30 000 darabra menő becses könyvtára, kézirattára”
Fotó: Szőcs Ildikó/Facebook
A szabadságharc „legszörnyűbb vérengzése” és egyik legkeserűbb és legtragikusabb fejleménye, „az erdélyi sors legvéresebb áldozata”, az Erdélyben „szinte példátlan etnikai tisztogatás” nem csak a civil halottak nagy száma és a nagy múltú kollégium pusztulása, hanem az értelmetlen kegyetlenségek miatt is emlékezetes maradt. „Két nap hamuba dönté a virágzó várost ugy, hogy alig maradt meg 20–30 háza. Leégett a híres református kollégyom, le 25–30 000 darabra menő becses könyvtára, kézirattára, s becses múzeuma, gazdag érem- és ásvány-gyűjteménye, rablók és lángok martaléka lőn. Kik menekülhettek, azok Tordára, Felenyed, Újfalu, Csombordra futottak. De a roppant hideg sokakat az útban megfagylala” – írja Kőváry László Erdély története 1848–49-ben (Pest, 1861) című munkájában.
A román népfelkelők számos magyar települést feldúltak és kiraboltak, Nagyenyedet azonban elkerülték a harcok (bár az év végére már általánosak lettek a fosztogatások), helyőrség védte, és a közeli falvakból ide húzódott a birtokos nemesség is. 1849 januárjának elején Nagyenyed katonai védelem nélkül maradt a császári katonaság kivonulása után. Anton von Puchner tábornok, az erdélyi császári-királyi csapatok főhadparancsnoka pedig állítólag parancsba adta a város elpusztítását, hogy a magyar haderő ne tudja bázisként használni azt. A parancs kivitelezésével Ioan Axente Sever és Simion Prodan román népfelkelő vezéreket bízta meg.
1904-ben emlékművet avattak a vár falánál, a szűkszavú „MDCCCXLIX. Január 8.” felirat emlékezik a várfal tövében eltemetett civil áldozatokra
Fotó: A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Alapítványa/Facebook
becslések szerint egy időben 16–20 ezer martalóc tartózkodott a városban. A magyar lakosokat válogatott kegyetlenségekkel, sokukat órákig tartó kínzások után ölték meg; jellemző volt az emberek lelövése, vasdorongokkal vagy fejszével való agyonverése. A várost felgyújtották, cseréppel vagy zsindellyel fedett épület nem maradt épen; a kollégiumot szisztematikusan kifosztották és felégették, a könyvtárat és a levéltárakat megsemmisítették, az értékeket elvitték vagy elpusztították. A dúlás január 11-éig tartott, de utána még több napon keresztül folyt a fosztogatás. A lakosok egy része az erdőkön keresztül menekült a közeli településekre, a városban rekedt túlélőket január 11–16. között honvéd- és császári csapatok mentették ki.
Az eseményekről a legrészletesebb krónikát Szilágyi Farkas (1839–1910) nagyenyedi református lelkész írta, aki gyermekként élte át a katasztrófát, és könyvéhez rengeteg szemtanútól, túlélőtől gyűjtött adatokat. Külön művet – Nagy-Enyednek és vidékének veszedelme 1848–49-ben (Pest, 1863) – szentelt a történéseknek Kemény Gábor báró (1830–1888) is. A román hatalomátvétel után a vérengzést nem volt szabad említeni, csak az 1989-es rendszerváltás után nyílt lehetőség a történtek felelevenítésére. A 21. században Domonkos László rövid összefoglaló monográfiát jelentetett meg.
A dél-erdélyi szórvány magyar közösségek ünnepe kíván lenni, számukra kíván közösségi élményt biztosítani a Fehér Megyei Magyar Napok, amely szerdán este kezdődik Nagyenyeden – mondta el az MTI-nek Lőrincz Helga főszervező, nagyenyedi alpolgármester.
Nagyenyeden, az idén négyszáz éves Bethlen Gábor Kollégiumban rendezett egész napos ünnepséget szombaton a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a magyar szórvány napja alkalmából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre. Az ilyen seftelőknek bedőlő <a href="https://kronika.ro/erdelyi-hirek/hasznalt-butort-akart-eladni-elvettek
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás