Újraindulhat a nyárádmenti kisvonat

 A Vasúti Ingatlanokat Kezelő Társaság (SAAF) brassói képviselete levélben fordult a szovátai és a nyárádszeredai önkormányzatokhoz, véleményüket kérve a meglévő infrastruktúra esetleges hasznosításáról.

Amennyiben a helyi közösségek érdeklődést tanúsítanak a kisvasút működése iránt, a SAAF Rt. álláspontja szerint újra lehetne indítani mind az utas-, mind a teherszállítást. Ugyanakkor tekintettel a környék természeti látványosságaira, idegenforgalmi szempontból is ki lehetne aknázni a lehetőséget – írja Călin Baltaga, a SAAF brassói vezetője. Maros megye kisvasúti hálózatát amúgy az 1996 és 2000 közötti kormányzás idején a közlekedési tárca akkori vezetője, Traian Băsescu számolta fel.

Egy eurót adnának érte

Szabó Árpád, a Maros megyei önkormányzat alelnöke szerint mindenképpen élni kell a felkínált lehetőséggel, és át kell venni a vasúti infrastruktúrát. Mindezt abban az esetben, hangsúlyozta lapunknak a Nyárádmentéről származó alelnök, ha az állam ingyen és bérmentve, legfeljebb jelképes összegért ajánlja fel a mintegy 75 kilométeres vasúti hálózatot.

„Mi annak idején is kértük, amikor még megvoltak a sínek meg a talpfák, és az állomásépületeket sem hordták szét. Ha akkor nem adták, akkor most se kérjenek érte pénzt, mert nem adunk. Legfeljebb, ahogy ilyen esetekben szokás, felkínálunk egy eurót” – fejtette ki Szabó. Megítélése szerint az elmúlt tíz év alatt sokat változott a világ, ezért már sem utas-, sem pedig áruszállításra nem vennék igénybe az óránként mintegy 30 kilométeres sebességgel közlekedő vonatot. „Nosztalgiavasútként viszont megérné működtetni” – tette hozzá az önkormányzati vezető.

Véleményét osztják a vasút által érintett nyárádmenti kisvárosok és községek polgármesterei is. Dászkel László nyárádszeredai elöljáró szerint amennyiben a helyhatóságok nem kapnak az alkalmon, maholnap csak a kövek maradnak, a sínek mindenütt eltűnnek. „Jó, hogy annyi idő után az államnak is eszébe jutott, hogy szép a környék, amit ki lehetne használni!” – nehezményezte a vasutasok késői megállapítását Dászkel. Szintén az idegenforgalomban lát fantáziát Nyárádgálfalva polgármestere, Karácsony Károly is, aki szerint utasszállítás szempontjából a kisvasút újraindítása megkésett, szinte fölösleges lépés.

Kire hárulna az üzemeltetés?

Az érintettek többsége egyetért a pálya helyreállításával és a turisztikai célokat szolgáló nosztalgiavonat működtetésével, ám azt is leszögezik, hogy a helyi önkormányzatok nem rendelkeznek sem pénzforrással, sem a szükséges szaktudással. Az elöljárók a magánszféra bevonását tartják az egyetlen életképes megoldásnak. Szabó Árpád szerint ugyan lehetne uniós alapokra pályázni, de ezt mindenképp egy szakcég bevonásával kellene megtenni.

„A pálya helyreállítása sem egy-két fillér, mert helyenként karvastagságú fák nőttek ki a sínek közül, de a nagy kérdés az: hogyan tovább? Ha a többi önkormányzat pénzzel támogatja az újraindítást, Szováta is megteszi, de a fenntartási költségeket már képtelen felvállalni” – szögezte le Hegyi Mihály, a fürdőváros alpolgármestere.

Inkább bicikliúttá változtatnák

Hegyi arra a következtetésre jutott, hogy talán érdemesebb lenne felszedni a síneket, illetve a talpfákat, és a meglévő alapot aszfalttal burkolni, bicikliút létrehozása céljából. Egy kerékpárút karbantartása ugyanis sokkal kisebb költségeket igényel, mint a vasúté, mondta. Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester is egyetért a biciklisáv kiépítésével, ő viszont úgy látja: ez a vasút mellett is megvalósítható.

Szerinte a kerékpározóknak szánt utat éppen a vasút mentén, azzal párhuzamosan kellene kialakítani. Csegzi quadjával nemrég végigmotorozott a nyárádmenti kisvasút nyomvonalán, és arra a megállapításra jutott, hogy az ócskavas-kereskedők aránylag kevés helyen szedték fel a síneket, és a talpfák közé benőtt fák száma sem túlságosan magas. „Nem hinném, hogy olyan jelentős beruházást igényelne a vasút helyreállítása. Ráadásul a biciklisávot mellette is ki lehetne alakítani, kár lenne felszámolni a síneket” – mondta a Krónikának az alpolgármester.

Szováta polgármestere, Péter Ferenc ugyanakkor nem is annyira a fürdővárost Marosvásárhellyel összekötő szakaszt, mint inkább annak a Parajd irányába, mintegy 10 kilométeres távon való folytatását tartja igazán érdekesnek. Mivel sóbányája révén a Hargita megyei nagyközség közkedvelt turistaközponttá nőtte ki magát, Péter szerint inkább a két sóvidéki települést kellene összekapcsolni újra.

Harminc évvel ezelőtt ugyanis a Marosvásárhelyről érkező „kávédarálónak” nem Szováta, hanem Parajd volt a végállomása, azonban a 70-es években a hatóságok felszámolták a vonalat. A síneket felszedették, a nyomvonal helyenként cigányputrikkal épült be.