2009. június 17., 08:532009. június 17., 08:53
A kanyargó úttestre évekkel ezelőtt festették fel utoljára a jelzéseket. A festéket nemcsak az eső koptatta le, időközben egy réteg aprókavicsot is rászórtak a megrepedezett aszfaltra. Az út azonban nem maradt festetlen, csakhogy az egyenes, illetve szaggatott vonalak helyett a kátyúkat jelző körök jelentek meg rajta. „Tudok a kátyúk bejelöléséről, azonban higgye el, nem mi tettük.”
A törvény nem is tenné lehetővé, hogy a megyei önkormányzat közpénzt költsön a gödrök körbefestésére” – nyilatkozta lapunknak Nicoleta Bochiş. A megyei tanács műszaki igazgatója arról értesült, hogy egy Marosvásárhely és Dicsőszentmárton között ingázó gépkocsivezető műve volt a Nyárádtő és Cserged közötti több száz kátyú berajzolása.
„Úgy hallottam, olyasvalaki tette, aki így szerette volna felhívni a figyelmünket az út állapotára” – mondta Bochiş. A 142-es megyei út helyzetéről Szabó Árpád, a Maros megyei önkormányzat alelnöke is lesújtva nyilatkozott. Mint mondta, szégyen, ahogy kinéz, annál is inkább, mivel a gödrök berajzolásával valaki még inkább hangsúlyozta az út siralmas állapotát. „A gond az, hogy a napok, hetek, hónapok telnek, mi pedig nem foghattunk hozzá a javításokhoz, a lyukak pedig rohamosan nőnek” – látta be Szabó.
A megyei tanács illetékesei azonban úgy vélik: minden rosszban van valami jó alapon, a kátyúk megjelölése is hasznos lehet. Nicoleta Bochiş szerint így a sofőrök könnyebben észrevehetik az olykor húsz-harminc centiméter mély kátyúkat. „Remélhetőleg júliusra sikerül betömnünk a kátyúkat, azonban a nagy baj az, hogy idén a szükséges pénznek csak tizedéből gazdálkodhatunk” – sajnálkozott Bochiş. Ez egyik oka annak, hogy az említett, teljes felújításra szoruló útszakaszon csak kátyúzásra kerül sor. A csergedi kaptatón megcsúszott műút korszerűsítésére újabb évet kell várni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Látogatottsági adatok