
Misét mutatott be a légierő kairói stadionjában az egyiptomi látogatáson tartózkodó Ferenc pápa, arra szólítva fel a muzulmán vezetőket, hogy fogjanak össze a vallási erőszak ellen, amellyel az iszlamista fegyveresek meg akarnak szabadulni a Közel-Keleten élő tősgyökeres keresztény közösségektől.
2017. május 01., 16:052017. május 01., 16:05
2017. május 01., 16:082017. május 01., 16:08
A szertartást rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tartották meg a pápa látogatásának második, zárónapján.
A római katolikus egyházfő egyiptomi látogatására, amelynek egyik célja volt a kapcsolatok helyreállítása a muzulmán vallási vezetőkkel, három héttel azt követően került sor, hogy az Iszlám Állam (IÁ) fegyveresei legkevesebb 45 embert meggyilkoltak két egyiptomi templom elleni támadásban.
A stadionban mintegy 25 ezer ember gyűlt össze, közte a kopt és az anglikán egyház püspökei, elöljárói. A tömeg egyiptomi és vatikáni zászlókat lobogtatva már korán gyülekezett, hogy üdvözölje Ferenc pápát, aki nem volt hajlandó páncélozott járművön közlekedni, egy golfkocsin haladt körbe a sportlétesítményben vallási himnuszok, egy kórus, valamint egy zenekar hangjaira.
A katolikus közösségnek bemutatott mise végén Ferenc pápa megáldotta Egyiptom népét mint a kereszténységet elsők között felvevő népek egyikét. Egyben megismételte a könyörületesség gyakorlására tett korábbi felszólítását.
Előző nap, pénteken a pápa a szunnita muzulmán világ szellemi központjának számító al-Azhar egyetemen mondott beszédében határozott és egyértelmű nemet üzent az erőszak, a bosszú és a gyűlölet minden formájának, amelyet a vallás, vagy Isten nevében követnek el, s a terrorizmus és erőszak elleni közös küzdelemre szólította fel a felekezeteket.
Ferenc pápának ez az első egyiptomi útja, de a második egy vatikáni pápának. Tizenhét éve, 2000-ben, egy évvel a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások előtt, amely feldúlta a muzulmán világ és a Nyugat kapcsolatait, II. János Pál pápa kereste fel a közel-keleti államot.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
szóljon hozzá!