A kormánykoalíció fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD), nem akar új többségi koalíciót alakítani a parlamentben – jelentette ki Valeriu Zgonea, a képviselőház szociáldemokrata elnöke hétfőn annak kapcsán, hogy az utóbbi időben is folytatódott a honatyák vándorlása az ellenzéki padsorokból a kormánypártok – főleg a PSD – soraiba.
2013. október 14., 19:312013. október 14., 19:31
A házelnök hétfőn arra az újságírói felvetésre, hogy a PSD új koalíciós többséget kíván kialakítani annak nyomán, hogy több ellenzéki honatya is átlépett a pártba, úgy vélte: ez normális folyamat, és már régóta zajlanak olyan képviselőkkel, akik korábban a Szociáldemokrata Párt tagjai voltak. Leszögezte: a PSD nem akar új többséget, és erről a párton belül sohasem tárgyaltak. „Mindig a PSD-é volt a legerősebb parlamenti frakció” – emlékeztetett a politikus. Egyben cáfolta, hogy a dezertőrök fizetség ellenében ülnének át a PSD soraiba. Kijelentette ugyanakkor, hogy ő és Victor Ponta miniszterelnök is oly módon szeretné módosítani az alkotmányt, hogy sikerüljön véget vetni a parlamenti migrációnak.
Az utóbbi időszak frakciócseréi nyomán a PSD elvileg már a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nélkül is többséget alkothat a törvényhozásban. Ezt a többséget az RMDSZ, valamint a kisebbségi képviselők és függetlenek támogatásával érheti el. Ősszel már több tucatnyi törvényhozó más frakcióban ült, mint ahol a tavaszi ülésszakot kezdte. Amúgy, mint emlékezetes, nem szokatlan, hogy a képviselők és szenátorok egyik frakcióból a másikba ülnek: tavaly így szerzett többséget és alakított kormányt az azóta hatalmon lévő Szociálliberális Unió (USL) fél évvel a választások előtt.
A legnagyobb veszteséget a populista Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) szenvedte el, amely törvényhozóinak több mint egy harmadát veszítette el: képviselőinek és szenátorainak létszáma 68-ról 42-re csökkent. A PSD szenátusi frakciója közben hat, képviselőházi csoportja pedig öt fővel gyarapodott. Több honatya bebörtönzése, illetve lemondása miatt a parlament létszáma nyolc fővel csökkent: a megüresedett helyekre pedig azóta sem írtak ki időközi választásokat. Így a 234 szociáldemokrata törvényhozónak elvileg elegendő a 26 magyar, a 18 kisebbségi és a 13 független képviselő támogatása egy új kormány beiktatásához.
Az új többség esetleges kialakításának lehetősége annak nyomán merült fel, hogy – mint arról beszámoltunk – a kormányzó USL két fő pártja, a PSD és a PNL között az utóbbi időszakban egyre több alkalommal robbant ki vita különböző politikai kérdésekben.
A PPDD egyébként – ha megkésve is – megpróbál visszavágni dezertőr politikusainak, illetve elejét kívánja venni a további frakciócseréknek. Ennek érdekében Liviu Neagu, a párt főtitkára bejelentette: a párt pert indít távozó honatyái ellen, és azt követeli tőlük, hogy fizessenek fejenként kétmillió eurós kártérítést. Ezt egy, a tavaly decemberi parlamenti választások előtt minden PPDD-s képviselő- és szenátorjelölt által aláírt megállapodás alapján szeretnék behajtani. Erre azonban valószínűleg nincs sok esélye: Nicolae Marin szenátor, aki nemrég hagyta ott a pártot a PSD kedvéért, hétfőn közölte, esze ágában sincs fizetni, mivel a megállapodásnak semmilyen jogi érvénye nincs.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!