
Fotó: Agerpres
Megtorpanhat a cernavodai atomerőmű bővítésének folyamata, miután Washington egyre nyilvánvalóbban aggódik amiatt, hogy egy kínai állami tulajdonú vállalat építené a két új reaktort. A szakértő szerint az új bukaresti kormány várhatóan a halasztgatás politikáját választja az ügyben.
2020. január 04., 19:092020. január 04., 19:09
2020. január 04., 19:102020. január 04., 19:10
Elővigyázatosságra intette a Ludovic Orban vezette román kormányt a cernavodai atomerőmű, valamint az 5G telekommunikációs technológia ügyében a román–amerikai stratégiai partnerségre hivatkozva Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok új bukaresti nagykövete. Rick Perry amerikai energetikai miniszter korábban azt mondta, aggódik, amiért Bukarest két új reaktort kíván építeni Cernavodában egy kínai állami tulajdonú társasággal.
Megkeresésünkre a szakértő arra emlékeztetett, hogy a cernavodai erőmű látja el jelenleg Románia energiaszükségletének húsz százalékát, így nagyban hozzájárul az energiabiztonságához. „Az atomerőművet kanadai technológiával kezdték építeni még a Ceaușescu-rendszerben, bővítéséről 2019 májusában, tehát még Viorica Dăncilă volt szociáldemokrata miniszterelnök idején írtak alá előszerződést a kínai állami céggel. A megállapodás titkos, nem tudni, milyen szankciókat nevez meg a román kihátrálás esetében” – ismertette a helyzetet az elemző.
Barabás T. János arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió aktuális energiastratégiája az atomerőműveket vissza akarja szorítani a gázerőművek és a zöldenergia javára. Ugyanakkor Kína máris a Balkán fő infrastruktúra-építője. „Az atomenergia ügyében nem tartom valószínűnek, hogy a bukaresti kormány dönteni fog, már csak azért sem, mert az amerikai Westinghouse esetleges ellenajánlatára biztos nincs pénz elkülönítve a költségvetésben, és még a tartalékalapból sem telne rá. Az egyéves mandátummal rendelkező, Ludovic Orban vezette kabinet várhatóan a ködösítés és a halasztgatás politikáját folytatja majd ebben az esetben, akárcsak a hadi helikopterek beszerzésének ügyében, amelynél amerikai–francia érdekellentét van” – hangsúlyozta lapunknak a KKI vezető kutatója.
Az egyeztetések már 2013-ban elkezdődtek, akkor szándéknyilatkozatot írt alá a két ország kormánya, de a tárgyalások elakadtak. A cernavodai atomerőmű bővítéséről aláírt májusi megállapodás után Anton Anton akkori energetikai miniszter reményét fejezte ki, hogy ha minden a tervek szerint halad, két-három év múlva elkezdődhet az új reaktorok építése. Júniusban az energiaügyi tárca államtitkára, Doru Vișan kijelentette: a Nuclearelectrica román állami atomenergetikai társaság kész egymaga is belevágni a cernavodai atomerőmű új reaktoregységének megépítésébe, amennyiben a kínai cégnél nem sikerülne véglegesíteni a megállapodást.
A bukaresti médiában megjelent korábbi híradások szerint a Dunában nincs elég víz négy reaktor hűtéséhez, ezért a beruházásnak igen magas költségei vannak, a befektetők pedig pluszgaranciákat kérnek Románia kormányától. A cernavodai atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. A 3-as és a 4-es reaktorok kapacitása 1400 megawatt (MW) lenne, így megkétszereződne az atomerőmű teljesítménye.
Nem tűrte a bírálatot a román kommunista rendszer, legkevésbé azt, ha nevetségessé tették a diktatúrát. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács arról tett közzé dokumentumokat, hogyan szankcionálták azokat, akik politikai vicceket meséltek.
Elismerte Sorin Grindeanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy rossz üzenetet közvetít a nyilvánosság felé az a luxus, amelyet a párt vezetői vonultattak fel egy hétvégi rendezvényen.
Az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Gerorgescu és hívei ellen foglalt állást a Bukaresti Dinamo labdarúgócsapat ultráinak egy csoportja.
Határozottan fel kíván lépni Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a kórházi fertőzések ellen.
„Luxusbotrány” robbant ki a román belpolitikában, miután több ellenzéki politikus is azzal vádolta meg a kormányzó PSD politikusait, hogy „rázták a rongyot” Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke fiának hétvégi keresztelőjén.
Luca Niculescu nem miniszterelnök, hanem inkább közvetítő a kormányban – vélte Valeriu Stoica volt nemzeti liberális (PNL) pártelnök, aki szerint a kabinet valódi politikai irányításában Sorin Grindeanunak, a PSD vezetőjének van meghatározó szerepe.
A korábbi megszorításokkal ellentétes intézkedést hagyott jóvá a kormány: tíz, helyi közszolgáltatásokat végző vállalatnál engedélyezte a bérek emelését, az üres álláshelyek betöltését, valamint új munkahelyek létrehozását a Niculescu-kabinet.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az év végéig újabb gyógyszerekkel szeretnék bővíteni az ártámogatott készítmények jegyzékét, hogy minél több beteg hozzáférhessen a szükséges kezelésekhez.
A belügyminisztérium 114 pedagógust részesített képzésben a veszélyes tárgyak jogosulatlan birtoklásával vagy használatával kapcsolatos esetek felismeréséről és jelentéséről – közölte vasárnap a tárca.
1 hozzászólás