2012. augusztus 28., 11:402012. augusztus 28., 11:40
Băsescu 52 nap távollét után tegnap délelőtt fél tíz után tért vissza az államfői rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palotába.
Mint arról beszámoltunk, a taláros testület annak nyomán mondta ki a referendum érvénytelenségét, hogy a Központi Választási Iroda által közzétett eredményekből kiderült: azon csak a hatályos választói névjegyzékben szereplő választópolgárok 46,24 százaléka jelent meg, a népszavazás érvényességéhez azonban 50 százalék plusz egy fős részvétel lett volna szükséges.
Így, bár – a Băsescu-párti Demokrata-Liberális Párt (PDL) bojkottfelhívásának és a magyarok távolmaradásának is köszönhetően – a résztvevők elsöprő többsége, 7,4 millió fő (87,5 százalék) az államfő menesztésére voksolt, Băsescu ismét elfoglalhatta hivatalát a Cotroceni-palotában.
Az ügy kapcsán egyébként nyilvánosságra hozta különvéleményét az a három alkotmánybíró, aki hat társával ellentétben a népszavazás érvényessége mellett foglalt állást. A dokumentumban Ion Predescu, Acsinte Gaşpar és Tudorel Toader rámutat: azért nem értenek egyet a referendum érvénytelenítésével, mert az a taláros testület egy olyan pontosítása nyomán történt, amelyet az ő megkérdezésük nélkül adtak ki.
Arról az augusztus 6-ai pontosításról van szó, amely annak nyomán vált szükségessé, hogy az alkotmánybíróság augusztus 2-ai ülésén még olyan értelmű állásfoglalás született, hogy a külföldön élő román állampolgárok nem számítanak bele az állandó választói névjegyzékbe.
A pontosítás azonban azt szögezi le, hogy mégis beletartoznak. A három, különvéleményt megfogalmazó taláros szerint azonban ez helytelen, mivel az állandó választói névjegyzék meghatározásában az szerepel, hogy azon a romániai településeken élő polgárok kapnak helyet, tehát a külföldön élő román állampolgárokra nem vonatkozhat, mivel nekik legfeljebb a lakcímük szól a romániai településekre, de valójában nem ott élnek. Emellett a három alkotmánybíró úgy véli, a választói névjegyzékben az az 512 ezer polgár sem szerepelhetne, akinek lejárt a személyi igazolványa, és a voksolás napjáig nem újíttatta meg azt.
| Három választókerületi elnök ellen emelt vádat a népszavazáson elkövetett csalások miatt a legfelsőbb bíróság ügyészsége. A rendellenességeket Drobeta Turnu Severinben, Gârla Marén és Orsován tapasztalták, az ügyészek szerint a legtöbb visszaélés Mehedinţi megyében történt. Mindhárom elnök ellen az a vád, hogy meghamisították a választói névjegyzéket. |
Mint arról beszámoltunk, az állandó választói névjegyzékben hivatalosan 18 292 464 fő szerepel, a Băsescu menesztését kezdeményező Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség azonban azt akarta elérni, hogy a referendum érvényességének megállapításakor ne ezt az adatot vegyék figyelembe, hanem a tavalyi népszámlálásét, amelynek értelmében – szerintük – a választópolgárok száma 16,5 millió főre csökkent.
Ennek nyomán a népszavazás érvényessé nyilvánítását követelték, mondván: azon valójában teljesült az érvényességi küszöb. Az Országos Statisztikai Intézet azonban közölte: a tavalyi népszámlálás hivatalos végeredménye még nem áll rendelkezésre, mivel a feldolgozás még nem fejeződött be.
Az USL mindenesetre a jelek szerint nem nyugszik bele vereségébe. Călin Popescu- Tăriceanu exminiszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alsóházi frakcióvezetője tegnap blogjában arról írt, a decemberi parlamenti választások előtti kampány során az USL-nek olyan alkotmánymódosítás-tervezetet kell kidolgoznia, amely a jövőben elejét veszi annak, hogy az államfő visszaéljen a hatalmával. Szerinte a demokratikus fejlődés csakis a nép általi felhatalmazáson és a „Băsescu-rendszer megdöntésén” alapulhat.
Tăriceanu szerint az alkotmánybíróság döntése súlyos politikai, alkotmányos és erkölcsi problémákat vet fel, szerinte ugyanis a taláros testület a nép akarata fölé helyezte magát. Párttársa, Ioan Ghişe szenátor sajátos tiltakozási formát választott: a Cotroceni-palota körül sétált, „A népé a hatalom”, illetve „A nép döntött, Băsescut leváltották” feliratú transzparensekkel. Közölte, nem tüntetésről van szó, csupán megállapodott egy barátjával, hogy az állatkert meglátogatását követően minden nap a Cotroceni-palota környékén sétálnak.
Mint ismeretes, Ghişe olyan határozattervezetet nyújtott be a parlamentbe, amelynek értelmében a törvényhozás nem venne tudomást az alkotmánybíróság döntéséről. Az Európai Unió és Băsescu európai pártcsaládjának vezetői viszont másképp gondolják: az Európai Bizottság tegnap jelezte: tudomásul vette Băsescu viszszatérését, és úgy értékeli: a jogi és alkotmányos követelmények teljesültek.
Mindemellett továbbra is figyelemmel követik a romániai folyamatokat. Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke és Joseph Daul, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője üdvözölték, hogy az államfő az alkotmánybíróság döntése nyomán visszatérhetett hivatalába. Úgy vélik, ez az egyetlen helyes megoldás annak nyomán, hogy a referendumon nem teljesült az érvényességi küszöb.
| Közleményben cáfolta tegnap Aspazia Cojocaru alkotmánybíró az ellene a kormánypártok, illetve a kormánypárti média által megfogalmazott vádakat, miszerint a rendszerváltás előtt együttműködött volna a kommunista rendszer titkosszolgálatával, a Szekuritátéval. Cojocaru leszögezte: bár a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) 2007-ben valóban azt állapította meg, hogy együttműködött a Szekuritátéval, a döntés nyilvánosságra kerülését követően bemutatott dokumentumok és tanúvallomások nyomán a testület felülbírálta korábbi álláspontját. Cojocarut azért vették össztűz alá a kormánypárti politikusok és sajtómunkások, mert azt az álláspontot támogatta, miszerint a Băsescu államfő menesztéséről szóló népszavazás érvénytelen. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Látogatottsági adatok