2012. augusztus 28., 11:402012. augusztus 28., 11:40
Băsescu 52 nap távollét után tegnap délelőtt fél tíz után tért vissza az államfői rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palotába.
Mint arról beszámoltunk, a taláros testület annak nyomán mondta ki a referendum érvénytelenségét, hogy a Központi Választási Iroda által közzétett eredményekből kiderült: azon csak a hatályos választói névjegyzékben szereplő választópolgárok 46,24 százaléka jelent meg, a népszavazás érvényességéhez azonban 50 százalék plusz egy fős részvétel lett volna szükséges.
Így, bár – a Băsescu-párti Demokrata-Liberális Párt (PDL) bojkottfelhívásának és a magyarok távolmaradásának is köszönhetően – a résztvevők elsöprő többsége, 7,4 millió fő (87,5 százalék) az államfő menesztésére voksolt, Băsescu ismét elfoglalhatta hivatalát a Cotroceni-palotában.
Az ügy kapcsán egyébként nyilvánosságra hozta különvéleményét az a három alkotmánybíró, aki hat társával ellentétben a népszavazás érvényessége mellett foglalt állást. A dokumentumban Ion Predescu, Acsinte Gaşpar és Tudorel Toader rámutat: azért nem értenek egyet a referendum érvénytelenítésével, mert az a taláros testület egy olyan pontosítása nyomán történt, amelyet az ő megkérdezésük nélkül adtak ki.
Arról az augusztus 6-ai pontosításról van szó, amely annak nyomán vált szükségessé, hogy az alkotmánybíróság augusztus 2-ai ülésén még olyan értelmű állásfoglalás született, hogy a külföldön élő román állampolgárok nem számítanak bele az állandó választói névjegyzékbe.
A pontosítás azonban azt szögezi le, hogy mégis beletartoznak. A három, különvéleményt megfogalmazó taláros szerint azonban ez helytelen, mivel az állandó választói névjegyzék meghatározásában az szerepel, hogy azon a romániai településeken élő polgárok kapnak helyet, tehát a külföldön élő román állampolgárokra nem vonatkozhat, mivel nekik legfeljebb a lakcímük szól a romániai településekre, de valójában nem ott élnek. Emellett a három alkotmánybíró úgy véli, a választói névjegyzékben az az 512 ezer polgár sem szerepelhetne, akinek lejárt a személyi igazolványa, és a voksolás napjáig nem újíttatta meg azt.
| Három választókerületi elnök ellen emelt vádat a népszavazáson elkövetett csalások miatt a legfelsőbb bíróság ügyészsége. A rendellenességeket Drobeta Turnu Severinben, Gârla Marén és Orsován tapasztalták, az ügyészek szerint a legtöbb visszaélés Mehedinţi megyében történt. Mindhárom elnök ellen az a vád, hogy meghamisították a választói névjegyzéket. |
Mint arról beszámoltunk, az állandó választói névjegyzékben hivatalosan 18 292 464 fő szerepel, a Băsescu menesztését kezdeményező Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség azonban azt akarta elérni, hogy a referendum érvényességének megállapításakor ne ezt az adatot vegyék figyelembe, hanem a tavalyi népszámlálásét, amelynek értelmében – szerintük – a választópolgárok száma 16,5 millió főre csökkent.
Ennek nyomán a népszavazás érvényessé nyilvánítását követelték, mondván: azon valójában teljesült az érvényességi küszöb. Az Országos Statisztikai Intézet azonban közölte: a tavalyi népszámlálás hivatalos végeredménye még nem áll rendelkezésre, mivel a feldolgozás még nem fejeződött be.
Az USL mindenesetre a jelek szerint nem nyugszik bele vereségébe. Călin Popescu- Tăriceanu exminiszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alsóházi frakcióvezetője tegnap blogjában arról írt, a decemberi parlamenti választások előtti kampány során az USL-nek olyan alkotmánymódosítás-tervezetet kell kidolgoznia, amely a jövőben elejét veszi annak, hogy az államfő visszaéljen a hatalmával. Szerinte a demokratikus fejlődés csakis a nép általi felhatalmazáson és a „Băsescu-rendszer megdöntésén” alapulhat.
Tăriceanu szerint az alkotmánybíróság döntése súlyos politikai, alkotmányos és erkölcsi problémákat vet fel, szerinte ugyanis a taláros testület a nép akarata fölé helyezte magát. Párttársa, Ioan Ghişe szenátor sajátos tiltakozási formát választott: a Cotroceni-palota körül sétált, „A népé a hatalom”, illetve „A nép döntött, Băsescut leváltották” feliratú transzparensekkel. Közölte, nem tüntetésről van szó, csupán megállapodott egy barátjával, hogy az állatkert meglátogatását követően minden nap a Cotroceni-palota környékén sétálnak.
Mint ismeretes, Ghişe olyan határozattervezetet nyújtott be a parlamentbe, amelynek értelmében a törvényhozás nem venne tudomást az alkotmánybíróság döntéséről. Az Európai Unió és Băsescu európai pártcsaládjának vezetői viszont másképp gondolják: az Európai Bizottság tegnap jelezte: tudomásul vette Băsescu viszszatérését, és úgy értékeli: a jogi és alkotmányos követelmények teljesültek.
Mindemellett továbbra is figyelemmel követik a romániai folyamatokat. Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke és Joseph Daul, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője üdvözölték, hogy az államfő az alkotmánybíróság döntése nyomán visszatérhetett hivatalába. Úgy vélik, ez az egyetlen helyes megoldás annak nyomán, hogy a referendumon nem teljesült az érvényességi küszöb.
| Közleményben cáfolta tegnap Aspazia Cojocaru alkotmánybíró az ellene a kormánypártok, illetve a kormánypárti média által megfogalmazott vádakat, miszerint a rendszerváltás előtt együttműködött volna a kommunista rendszer titkosszolgálatával, a Szekuritátéval. Cojocaru leszögezte: bár a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) 2007-ben valóban azt állapította meg, hogy együttműködött a Szekuritátéval, a döntés nyilvánosságra kerülését követően bemutatott dokumentumok és tanúvallomások nyomán a testület felülbírálta korábbi álláspontját. Cojocarut azért vették össztűz alá a kormánypárti politikusok és sajtómunkások, mert azt az álláspontot támogatta, miszerint a Băsescu államfő menesztéséről szóló népszavazás érvénytelen. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
A romániai lakosság több mint 70 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, a legtöbben a korrupcióval és a magas árakkal elégedetlenek – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a bányászati és energiaipari dolgozókat tömörítő szakszervezetek küldöttségével tárgyalt a munkavállalók által felvetett problémákról és azok megoldásairól a kormánypalotában.
A jogszabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása továbbra is a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának egyik legsúlyosabb akadálya – jelentette ki a hároméves mandátumának mérlegét ismertető sajtótájékoztatóján Marius Voineag főügyész.
Csapadékra, hideg időre, jegesedésre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető időjárás-előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés péntek hajnali 2 órától vasárnap 10 óráig érvényes.
Románia már nemcsak tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi mérlegét ismertető jelentésből.
Az elmúlt napokban 23 megye 172 településén és Bukarestben okozott károkat a kedvezőtlen időjárás – közölte csütörtökön a belügyminisztérium.
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.
Továbbra is napirenden van, hogy a bukaresti koalíciós pártok közül a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Látogatottsági adatok