
Fotó: Presidency.ro
Megfontolásra visszaküldte Klaus Iohannis államfő a parlamentnek azt a törvényt, amely román nemzeti ünnepppé nyilvánítaná a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját, június 4-ét.
2020. szeptember 15., 16:142020. szeptember 15., 16:14
2020. szeptember 15., 16:162020. szeptember 15., 16:16
Az államfő indoklásában rámutat: a jogszabály elfogadása számos bírálatot váltott ki a szakértők és a civil szervezetek részéről. A civil szféra reakciói, illetve azok intenzitása rávilágított, hogy a törvény a parlament által elfogadott formájában nem valós és átfogó nyilvános egyeztetés nyomán jött létre. Ezért Iohannis szerint szükséges visszaküldeni a parlamentnek, hogy kezdeményezzenek széles körű egyeztetést róla szakértők, történészek, kutatók, professzorok, akadémikusok, oktatási intézmények, közintézmények és a civil szféra bevonásával.
–szögezte le Iohannis. Az elnök rámutat: a román nép legfőbb képviseleti szerveként a parlament alkotmányos felelőssége bevonni a szakértőket a törvényalkotási folyamatba, illetve az, hogy átláthatóan és felelősen hozzon törvényeket történelmi eseményekkel kapcsolatosan, „a román nép demokratikus értékeivel és törekvéseivel összhangban”.
Mint ismeretes, a parlament május 13-án fogadta el a Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor, volt külügyminiszter és Şerban Nicolae szintén szociáldemokrata szenátor által a 2020-at a nemzeti összetartozás évévé nyilvánító magyar országgyűlési határozatért való visszavágásként kidolgozott törvényt, amellyel kapcsolatosan Iohannis alkotmányossági normakontrollt kért. Az alkotmánybíróság azonban július 15-én szavazattöbbséggel alkotmányosnak nyilvánította.

Nem sérti a román alaptörvényt a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény, amelyet májusban szavazott meg a bukaresti képviselőház – állapította meg szerdán az alkotmánybíróság.
Az államfőnek jogában állt kihirdetés helyett visszaküldeni a parlamentnek, de ha az módosítás nélkül ismét elfogadja, már köteles aláírni.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Egy romániai befektető a chatbot tanácsára elhitte, hogy külföldi brókere már levonta a nyeresége után járó adót, ezért nem vallotta be a jövedelmet.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Szeptember közepétől emelkedik a járművezetői engedély, a forgalmi engedély és az ideiglenes forgalomban tartási engedély kiállításának díja Romániában.
Jelentősen eltér, hogy Románia különböző városaiban mennyit fizetnek a fogyasztók a víz- és a csatornahasználatért. A két szolgáltatás együttes köbméterenkénti ára egyes településeken alig haladja meg a 15 lejt, máshol viszont megközelíti a 26 lejt.
Miközben Nicușor Dan államfő a napokban – várhatóan már kedden – újabb egyeztetést kezd a pártok képviselőivel egy új, teljes jogkörű kormány megalakításáról, a pártok vezetői a saját stratégiájukról egyeztetnek.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint a parlamentnek mielőbb döntenie kell arról, hogy hatályban marad, hatályon kívül helyezik vagy elhalasztják a 2023-ban elfogadott törvényi rendelkezésnek az alkalmazását.
Az egyre növekvő számú drónincidensek miatt a román kormány tájékoztató kampányt indít – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
szóljon hozzá!