2012. április 11., 13:112012. április 11., 13:11
Sulfina Barbu, a parlamenti bizottság demokrata-liberális párti (PDL) elnöke az ülést követően elmondta: a döntést konszenzussal, 13 támogató voks mellett fogadta el a testület. Mint elmondta, a bizottság elé beterjesztettek egy olyan javaslatot is, amely a választókerületek többségében egyéni rendszerben megszervezett választásokat irányzott volna elő, ezt azonban elvetették. Ilie Sârbu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakciójának vezetője kifejtette: a most elfogadott választási rendszer a német vegyes rendszerhez hasonlatos.
Sulfina Barbu mindemellett kifejtette: álláspontja szerint a most elfogadott rendszer az első lépés a tiszta, többségi egyébi választókerületes rendszer felé. Hozzátette, a választási hatóság és a belügyi tárca jövő héten mutatja be a törvénytervezetet, amelyet aztán a pártok kielemeznek.
„Ha megegyeznek, és sikerül konszenzusra jutnunk, akkor április végéig el is fogadhatjuk az új választási törvényt” – mondta. Azt is elárulta, hogy az RMDSZ és az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) párt és a kisebbségi frakció nem értett egyet a tiszta egyéni választókerületes rendszer bevezetésével, amelyet a PDL és az USL szorgalmazott, ezért kellett ezt a lehetőséget elvetni. Ezért a mostani rendszer kompromisszum a felek között. Hozzátette, elvben mindegyik parlamenti párt egyetért az 5 százalékos parlamenti küszöb megtartásával, azonban erről jövő héten még egyeztetnek. Arról, hogy hány tagú lesz az új parlament és hány választókerület lesz, jövő héten döntenek, de várhatóan csökkenteni fogják a honatyák számát.
Mint ismeretes, az egyéni választókerületes rendszerben a kerületet a legtöbb voksot – vagy más rendszerben a szavazatok fele plusz egyet – megkapó jelölt a győztes. Listás választáson a pártok a jelöltek névsorát tartalmazó listákat állítanak, amelyekről a rájuk leadott szavazatok arányában jutnak a képviselők. Romániában a legutóbbi, 2008-as parlamenti választások előtt módosították a választási törvényt. Akkor vezették be az egyéni választókerületeket az addigi tisztán listás rendszer helyett.
A négy évvel ezelőtt alkalmazott romániai rendszer ugyanakkor furcsa hibrid, mivel csak az nyeri meg biztosan az egyéni választókerületi mandátumot, aki a leadott voksok felét plusz egy szavazatot megszerzi. A többi mandátum sorsáról bonyolult szisztéma alapján döntenek, így olyan is előfordult, hogy valaki hiába kapott tízezernél is több szavazatot, és végzett első helyen a kerületében, mivel nem érte el a leadott szavazatok felét, nem jutott mandátumhoz, míg egy másik jelölt néhány tucatnyi szavazattal is képviselő lett.
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába és nem vezényel katonákat a frontvonalra – szögezte le szerdán a román elnöki hivatal.
A Román Hírszerző Szolgálat keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről, azonban az intézmény nem válaszolt hivatalosan a jelzésre.