Véget vetnek az adakozásnak

 szakítani kell azzal a nézettel, amely szerint az anyaország az „adakozó”, a külhoni magyar közösségek pedig a „támogatottak”, ez utóbbiak ugyanis most egyenrangú partnerek, kiszámíthatóvá kell tenni az együttműködést.
Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy Románia EU-csatlakozásával teljesen új történelmi helyzetet teremtett, s ez a támogatásnak és az együttműködésnek új lehetőségeit nyitja meg. „Nagy figyelmet kell most szentelni arra, hogyan tudjuk bevonni az uniós forrásokat a nemzetpolitikába. Főleg arról van szó, hogy miként lehet európai pénzeket felhasználni a magyarok lakta régiókban útépítés, környezetvédelem vagy bármilyen infrastrukturális beruházás finanszírozásához” – emelte ki. Szerinte Románia európai uniós csatlakozása után úgy lehet versenyképessé tenni a magyar közösségeket, ha az együttműködésbe sikerül bevonni európai forrásokat is. Gémesi szerint meg kell találni azokat az intézményeket, amelyek az egyes magyar közösségek élete szempontjából meghatározóak. „Úgy kell finanszírozni ezeket, hogy ne kelljen minden évben újra pályázni, alkut kötni, hanem váljon kiszámíthatóvá az a támogatás, legyen látható íve” – hangoztatta, ilyen intézménynek nevezve például a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet.
Markó Béla RMDSZ-elnök tusnádfürdői beszédében az „Erdélyt vissza az erdélyieknek!” jelszót járta körül. A politikus úgy véli, Erdély sorsát nem Bukarestben, a központi politika szintjén kell eldönteni, hanem az erdélyieknek kell azt befolyásolniuk. „Ma már bátran, de másképpen kell megfogalmazni az egykori irredentának minősülő jelszót: Erdélyt vissza! Természetesen ma már más tartalommal kell megtölteni ezt a jelszót, úgy változtatva meg, hogy Erdélyt vissza kell adni az ott élő románoknak, magyaroknak, németeknek és más nemzetiségűeknek” – emelte ki Markó, aki szerint Erdély még mindig nem az erdélyieké, az ott élőknek ezért együttesen kell megfogalmazniuk közös céljaikat. Az RMDSZ elnöke megismételte korábbi, a szövetség kongresszusán hangoztatott kijelentését, miszerint Erdélyt keleti Svájccá kellene változtatni, vagyis olyan régióvá, ahol partnerként létezhetnének együtt az ott élő népek, közösségek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai közéletben sokan fogalmazzák meg a dilemmát, miszerint a „modernizáció” vagy a „hagyományőrzés” útját kell-e követnie a romániai magyarságnak. A politikus szerint hamis dilemmáról van szó, vagyis nem áll egymással ellentétben a nemzeti identitás megőrzése a gyors léptékű korszerűsödéssel.

Természetvédelem és beruházások
„A verespataki bányaprojekt engedélyezési folyamata várhatóan a nyár végén vagy ősszel lezárulhat” – jelentette ki előadásában Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Emlékeztetett, a számos „kritikus elemet” tartalmazó aranykitermelési projekt elemzése most zajlik a kormány tárcaközi bizottságában. Ez a testület hivatott megvizsgálni azokat a válaszokat, amelyeket az aranybányászatot tervező Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalat adott a közmeghallgatásokon megfogalmazott kérdésekre és kifogásokra. A beruházó csak ezt követően kaphat választ a kitermelési engedélyre vonatkozó kérése ügyében. A tárcavezető tartózkodott attól, hogy környezetvédelmi miniszteri minőségében véleményt mondjon az RMGC tervéről. Ám nemes célkitűzésnek nevezte a ciántechnológia betiltását célzó törvénytervezetet. Elismerte ugyanakkor, hogy nem olyan egyszerű betiltani a ciántechnológiát egy olyan országban, amely történelmi hagyományokra visszatekintő bányászattal rendelkezik. A törvénytervezet a szenátusban többségi szavazatot kapott ugyan, de az ülésen nem volt meg a döntőképes létszám. Korodi kifejezte aggodalmát amiatt, hogy esetleg a képviselőházban is sokan tudatosan maradhatnak távol a szavazástól, mert szerinte a törvényhozók nagy része nem meri nyíltan felvállalni, hogy nem támogatja a ciántechnológiát betiltó kezdeményezést. „Mindez azonban a verespataki terv engedélyezési folyamatára csak akkor lesz hatással, ha az említett törvény idejében, azaz az engedélyezési folyamat lezárása előtt megszületik” – mondta Korodi Attila. Kitért a természetvédelem és az infrastrukturális beruházások közt fellépő konfliktusokra, példaként hozva fel a „Băsescu útként” elhíresült 66-os utat, amely a Retyezát Nemzeti Parkon is áthaladna. Az út megépítéséről Traian Băsescu államelnök határozott még 1999-ben, szállítási miniszterként, azonban a környezetvédelmi tárca az elmúlt héten leállíttatta a munkálatokat. „Noha természetvédelmi kérdés egy nemzeti park területén országutat építeni, Băsescu beperelte a minisztériumot. Mindezek az események elég visszásnak tűnnek, tekintve azt a 30 milliárd eurós támogatást, melyet Románia az Uniótól kap, hogy EU-konform infrastruktúrát építsen ki” – összegzett Korodi.

A legsikeresebb tábor
Összegzésképpen Borboly Csaba Miért-elnök tegnap a legsikeresebb EU-tábornak kiáltotta ki a rendezvényt. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy az immár negyedik alkalommal megszervezett eseményen szinte ugrásszerűen megnőtt a részvételi arány, elérve a 370 táborlakót, valamint ez volt az első olyan tábor, amelyet nem veszteséggel zártak, hanem belefértek a 140 ezer lejes költségvetésbe. Negatívumként könyvelte el azonban az európai parlamenti képviselők távolmaradását, valamint a trabantos gyorsulási verseny elmaradását. A záróbeszélgetésen Bodor László, a tábor főszervezője kijelentette, a rendezvény elindult egy olyan úton, amely a szakmaiság felé tart.