Védelmébe vette Victor Pontát a képviselőház

Mint ismert, a DNA szerint Ponta nem nevezhette volna ki három ízben miniszterré azt a Dan Şovát, akivel korábban üzleti kapcsolatban állt.

A képviselők 231-120 arányban vetették el a kérést. A szavazás titkos volt, golyókkal szavaztak, az ülésen a 367 képviselőből 288-an vettek részt. Annyi tudható, hogy az ellenzék fő erejét adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) 104 honatyája volt jelen, a kormányoldalnak pedig – a kormánypártokkal és a 17 kisebbségi képviselővel együtt – 225. Emellett ott volt az RMDSZ 17 képviselője, valamint néhány független. Mindebből kiszámítható, hogy hat ellenzéki „átszavazott\" Ponta védelmében.

Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális párt (PNL) alelnöke és vezérszónoka az RMDSZ-t sejti az átszavazások mögött, szerinte így viszonozták, hogy a PSD-s többség is megvédte Borbély László volt környezetvédelmi minisztert a bűnvádi eljárástól.

A képviselők egyébként – az ellenzék hangos elégedetlenségét kiváltva – már eleve nem az ügyészség bűnvádi eljárás jóváhagyására vonatkozó kéréséről szavaztak, hanem a képviselőház jogi bizottságának róla szóló hétfői jelentéséről, amelyben a kérés elutasítását javasolták.

Vagyis s szavazás eredményét már a hétfői előzmények is előrevetítették, hiszen a jogi bizottság is 18-7 arányban, egy tartózkodással szavazta le a bűnvádi eljárás jóváhagyását, pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) területi vezetői pedig egyhangúlag támogatásukról biztosították.

A voksolás előtt Ponta a DNA ellene zajló eljárásának pénteki nyilvánosságra kerülése óta alkalmazott hivatalos retorikát ismételte meg, amelynek lényege, hogy egy politikai döntést, vagyis egy miniszter kinevezését cenzúrázhat-e egy másik hatalmi ág, illetve hogy az ügyészség felül akarja írni a demokráciát, hiszen egy kormányt csak választáson vagy parlamenti szavazással lehet leváltani.

Egyben azt kérte a képviselőktől, ne politikai alapon szavazzanak – azt majd tartogassák péntekre, amikor az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványról voksolnak. A szavazást követően azt mondta: a parlament és a kormány kötelessége az alkotmány tiszteletben tartása, és az, hogy megvédje azokat az egyszerű embereket, akik mögött nem áll akkora támogatás, mint mögötte.

Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt vezérszónoka, Ludovic Orban ugyanakkor szenvedélyes hangú felszólalásában arra mutatott rá: a szavazás arról szól, hogy a parlament akadályozza vagy sem az igazságszolgáltatás tevékenységét. Arra is emlékeztetett, hogy a szavazás eredménye nagyban befolyásolja az ország külföldi megítélését.

Johannis: a parlament felelőtlen, Ponta mondjon le!

Klaus Johannis államfő a szavazást követően bírálta a parlamentet, mondván: a törvényhozásnak nem szabadna akadályoznia az igazságszolgáltatás tevékenységét, és sajnálatát fejezte ki, amiért a kormánytöbbség védőpajzsot vont Victor Ponta köré. Úgy vélte, a parlamenti többség „nem értette meg a polgárok üzenetét, miszerint véget kell vetni a korrupciónak, és feddhetetlenül, felelősen kell kormányozni.

„Továbbra is úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetből való kilábalás megoldása az lenne, ha Victor Ponta lemondana a miniszterelnöki tisztségről\" – szögezte le az államfő.

A Ponta elleni eljárás hullámai immár Brüsszelig is elértek. Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) frakcióvezetője, Manfred Weber a román néppárti delegáció javaslatára azt kérte, hogy Ponta ügyét tűzzék napirendre az uniós törvényhozásban is.

Martin Schulz, az EP szocialista elnöke válaszul azt javasolta, hogy az ügyet az EP igazságügyi, szabadságjogi és belügyi bizottságában (LIBE) tárgyalják meg. Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke bírálta a bukaresti kormányt, amiért saját érdekében használja fel a parlamenti többséget, és megengedhetetlennek nevezte, hogy egy kormányfő büntetőjogi következményekkel fenyegessen meg békés tüntetőket.

Ezzel arra utalt, hogy a Nemzeti Liberális Párt az általa benyújtott bizalmatlansági indjtvány pénteki vitájának idejére élőláncot szervez a parlament körül. Ponta és Robert Cazanciuc igazságügy-miniszter ugyanakkor – elrettentendő a polgárokat a tüntetésen való részvételtől – büntetőjogi eljárással fenyegette meg a „törvénytelen megmozdulásokat\" szervező PNL-t és a résztvevőket.

Véleményt nyilvánított kedden az igazságszolgáltatás tevékenységét korlátozni kívánó intézkedéseket eddig vehemensen bíráló Egyesült Államok nagykövetsége is. A diplomáciai képviselet közleménye szerint minden olyan esetben, amikor választott tisztségviselőket gyanúsítanak törvénysértéssel, biztosítani kell a teljes körű és zavartalan nyomozás lehetőségét, a törvényeknek pedig mindenkire egyenlő mértékben kell vonatkozniuk.

Márton Árpád: nem akadályozzuk az igazságszolgáltatást

Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Márton Árpád ugyanakkor a Krónikának nyilatkozva nem értett egyet azzal, hogy a parlament akadályozná az igazságszolgáltatást.

„Tudom, hogy miközben lassan az egész országot előzetes letartóztatásba akarják helyezni, folyamatosan arra panaszkodnak, hogy akadályozzák a munkájukat. Azonban vannak példák arra, hogy ez indokolatlan\" – mondta lapunknak a képviselő. Példaként a Rarinca-ügyet hozta fel, azét a nőét, akit fél évig tartottak előzetes letartóztatásban zsarolás vádjával, hogy aztán jogerősen felmentsék. „Az egyetlen bűne az volt, hogy egy adósság visszafizetését kérte attól a személytől, aki történetesen a legfelsőbb bíróság vezetője\" – emlékeztetett.

Felhozta Markó Attila volt RMDSZ-es képviselő, a restitúciós testület korábbi tagjának ügyét is, aki ellen szintén az előzetes letartóztatás jóváhagyását kérték, hogy aztán végül kiderüljön, részt sem vett azon a bizottsági ülésen, amely miatt vádat akarnak emelni ellene.

Márton úgy vélte, a DNA egyébként is egy vitatható törvénycikkely alapján kérte a bűnvádi eljárás jóváhagyását. Egyben kijelentette: a keddi szavazás a többi vádpontot, amely arra az időszakra vonatkozik, mikor Ponta még nem volt kormányfő, nem érinti, „azokban nyugodtan le is folytathatják a vizsgálatot és be is börtönözhetik.\"

Szerinte a vonatkozó, az összeférhetetlenségi ügyeket szabályozó 301. törvénycikkely azért vitatható, mert ha nagyon szigorúan veszik, akkor abszurd helyzetek állhatnak elő. „Ilyen alapon ugyanis egy, választásokon győztes párt csak olyan személyt jelölhet miniszterelnöknek, aki nem tagja a pártnak, és nem is ismerik, és a kormányfőjelölt is csak olyanokat kérhetne fel miniszternek, akiket nem ismer, és nem állt velük a megelőző öt évben kapcsolatban\" – ecsetelte álláspontját.

Rámutatott: a cikkely módosítására vonatkozó javaslatoknak éppen ezért az volt a célja, hogy pontosan szabályozza, ki minősül közhivatalnoknak, és hogy az érintettek vagy családtagjaik akkor legyenek felelősségre vonhatók, ha törvénytelenül tettek szert valamilyen nyereségre.

Az RMDSZ „átszavazásával\" kapcsolatos vádak kapcsán Márton elmondta: ilyen alapon akár a PNL honatyáit is meg lehet vádolni az átszavazással. „A titkos szavazás a demokrácia egyik alapja, hiszen például egy bizalmatlansági indítvány szavazásánál ez biztosítja, hogy a kormánypárti honatyák is a kormány ellen szavazhassanak. Éppen ezért azt tartom törvénysértésnek, ha valaki ilyenkor nyilvánosan szavaz. Mi titkosan szavaztunk, tehát nincs honnan tudnom, hogy az RMDSZ tagjai hogyan szavaztak\" – szögezte le a frakcióvezető-helyettes.

Több ügyben is vizsgálódnak

Mint ismeretes, a DNA pénteken hozta nyilvánosságra, hogy bűnvádi eljárást indított Ponta ellen abban az ügyben, amelyben Dan Şova szociáldemokrata szenátor, Ponta korábbi üzlettársa ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt zajlik eljárás.

A miniszterelnököt okirat-hamisítással, valamint folytatólagosan elkövetett adócsalásban és pénzmosásban való bűnrészességgel gyanúsítják – mindezeket a DNA szerint még ügyvédként követte el. A vádhatóság azzal gyanúsítja, hogy 2007–2008-ban ténylegesen el nem végzett ügyvédi szolgálatokért vett fel Şova ügyvédi irodájától havi 2-3000 eurós honoráriumot, majd a felvett összeg igazolásaképpen más ügyvédek tevékenységi beszámolóját lemásolva hamisított beszámolókat. Emellett miniszterelnöki minőségében három rendbeli összeférhetetlenséggel is meggyanúsították.

Az ügyvédként, még 2007-ben, illetve 2008-ban elkövetett cselekedetekért nincs szükség arra, hogy a képviselőház jóváhagyja a bűnvádi eljárást, így az már be is indult.

Az összeférhetetlenségi ügyek miatt azonban már szükséges a képviselőház jóváhagyása, mivel azok a 2012 utáni időszakra vonatkoznak, amikor már miniszterelnök volt. A konkrét gyanú szerint összeférhetetlenségnek számít, hogy korábbi üzlettársát, Şovát három, azóta megalakult kormányában is miniszterré nevezte ki.

Mint ismeretes, Ponta nem hajlandó lemondani, sőt azzal vádolta meg az ügyészséget, hogy „államcsínyt\" akar elkövetni, és így akarja megdönteni a kormányt.