
Fotó: Pixabay.com
Jelentősen változtat az érettségi vizsgán az új oktatási törvény tervezete, amelyet a szakminiszter szerint szerdán bocsátanak közvitára.
2022. július 12., 18:442022. július 12., 18:44
Sorin Cîmpeanu keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a kilencedik osztályt a 2023/2024-es tanévben elkezdő diákok új rendszer szerint érettségiznek majd. A tervezet értelmében egy, minden szak számára közös írásbeli vizsga lesz, amelyen román nyelv és irodalomból, matematikából, természettudományokból, történelemből, földrajzból, valamint társadalom- és humántudományokból mérik fel a végzősök tudását.
Az érettségi része lesz emellett két nyelvvizsga, illetve a digitális kompetenciákat felmérő vizsga.
A sikeres vizsga feltétele a legalább 6-os jegy megszerzése az írásbeli vizsgán (a kisebbségekhez tartozó érettségizők esetében a magyar nyelv és irodalom vizsgán is), továbbá legalább az „önálló felhasználó” szint elérése a nyelv-, illetve a digitális kompetenciákat felmérő vizsgán.
Emellett lehetőség lesz egy opcionális írásbeli vizsgára is, a szak függvényében kijelölt tantárgyból. A miniszter szerint az opcionális írásbeli vizsga az érettségizők további fejlődését, kivételes képességeik bizonyítását hivatott szolgálni, és nem feltétele a sikeres érettségi vizsgának.
A 2024-től érvénybe lépő előírás szerint a főgimnáziumok a helyek 90 százalékára hirdethetnek felvételi vizsgát, a fennmaradó 10 százalékot a jelenleg is alkalmazott számítógépes elosztással kell betölteniük. Az elképzelések szerint a felvételit az országos képességfelmérő vizsga előtt kell majd megszervezni.
A tehetséggondozó szakoktatásra ez az előírás nem vonatkozik, ez esetben marad az 1-től 10-ig történő osztályozás.
Fontos újításként említette a miniszter, hogy a tervezet szerint az 5-8. osztály tanulmányi átlagát nem fogják figyelembe venni a középiskolai felvételinél – írja az Agerpres.

Számos újdonságot tartalmaznak mind az oktatási folyamatra, mind pedig az oktatási rendszer megszervezésére vonatkozóan a szerdán közvitára bocsájtandó oktatási törvénytervezetek.
A Brassó Megyei Tanács elnökéből lett miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea több mint három évtizede tagja a PNL-nek, önkormányzati vezetőként és miniszterként is jelentős politikai tapasztalatot szerzett.
Valóságos kommentcunamit indított el Nicușor Dan államfő vasárnapi döntése, amellyel Eugen Tomac helyett Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek. A Facebookon megjelent hozzászólások alapján a felháborodás elsősorban a jobboldali szavazók körében erős.
Miután Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízatását, Nicușor Dan államfő Adrian Veșteát, Brassó Megye Tanácsának elnökét és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnökét kérte fel kormányalakításra.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség.
Az Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök által javasolt kormányprogram szerint a területi-közigazgatási reform a kormány ,,nulladik számú prioritása”, és előfeltétele annak, hogy a program többi fejezetében felvázoltak működjenek.
Nicușor Dan államfő koszorút helyezett el szombat reggel az 1990. június 13. és 15. közötti bányászjárás áldozatainak bukaresti emlékművénél.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem szavaz bizalmat a parlamentben Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök kormányának – közölte Dominic Fritz pártelnök az alakulat politikai bizottságának pénteki ülése után.
Lelőtték a Prahova-völgyi Bușteni városában egy házba a bocsaival együtt kétszer is behatoló anyamedvét pénteken délután.
Megnyílt pénteken a forgalom előtt a Transzfogarasi út Piscul Negru és Bilea-vizesés közötti szakasza – jelentette be a brassói regionális útigazgatóság szóvivője, Elekes Róbert.
szóljon hozzá!