Válság és útkeresés között – Pászkán Zsolt politikai elemző a romániai önkormányzati megmérettetés sajátosságáról

melyeket a tömeges megbetegedések elkerülésének egyedül lehetséges módozataként állítottak be.

Az egészségügyi válságból következő, szinte elkerülhetetlennek tűnő gazdasági válság hatásai pedig még csak ezután fognak jelentkezni, és olyan kormánynak kell ezt majd kezelnie, mely egy eleve irreálisra tervezett költségvetés, és különféle „megöröklött” kiadási kötelezettségek szorításában kényszerül tevékenykedni.

Ilyen körülmények között a PNL abban lenne érdekelt, ha a választásokra minél hamarabb sor kerül, nekik az lenne az ideális, ha a helyhatósági és a parlamenti választás egyszerre lenne, mert különben a következő hónapokban orosz rulett-szerű helyzetbe kerülnek.

Jelen állás szerint a két választást külön tartják, és amennyiben a helyhatóságit szeptember 27-én megrendezik, a Nemzeti Liberális Párt nagy valószínűséggel mozgósítani tudja az elkötelezett szavazóit. De ez nem biztos, hogy elég lesz, mert az elnökválasztással ellentétben nemcsak a PSD az ellenfél, hanem azok a pártok is (USR, PMP stb.), melyek – elvileg – a bizonytalan szavazók nagyjából azonos halmazából igyekeznek kisebb-nagyobb szeletet kihasítani maguknak. A helyhatósági választás pedig jelentős mértékben meghatározhatja majd a parlamenti választás végeredményét.

– ecsetelte.

Felvetésünkre, mekkora szerepet játszhatnak a kisebb pártok, mint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vagy a Pro Románia, az elemző emlékeztetett, az USR gyakorlatilag először vesz részt önkormányzati választáson, ha nem számítjuk az elődszervezet, a Mentsétek meg Bukarestet Szövetség (USB) szereplését a bukaresti helyhatósági megmérettetésen. A mostani választás az USR szempontjából elsősorban a PNL-vel folytatott „mérkőzés” miatt fontos, ugyanis ez alapvető módon határozhatja majd meg a párt tárgyalási mozgásterét a parlamenti választásra, illetve az azt követő időszakra.

„Eközben a PSD-ből kilépett Victor Ponta újabb kísérleteket tesz majd arra, hogy a soron következő két választáson átvegye a »baloldal« vezetését. Számára az lenne az ideális, ha már a kampány megkezdődése előtt el tudná hitetni a PSD vezetőségével, hogy pártja, a Pro Románia Párt (PPR) elég károkat okozhat nekik ahhoz, hogy kellő méretű »falatot« adjanak a lehetséges »koncból«. Vagyis egy blöffel nagyobbnak kíván mutatkozni, mert ha mégis kénytelen lesz külön elindulni a helyhatósági választáson, akkor annak végkimenetele az ő számára kockázatos lehet” – vázolta a helyzetet.

Ismét meglovagolhatják a magyarellenességet

Lapunk kérdésére, mekkora az esélye, hogy a magyarellenességet már eddig is előszeretettel meglovagoló liberálisok és Iohannis elnök ismét előveheti a magyar kártyát, ha a PNL népszerűsége csökken, Pászkán kifejtette:

„Az is látható, hogy a magyarellenességet ezúttal »nemzetköziesíteni« fogják, a PNL és Iohannis nemcsak belföldön, hanem külföldön, az Európai Unió intézményeiben, az Európai Néppártban is folytatni fogják az információs hadviselést. Könnyen meglehet, hogy – ahogy az a nemrég elfogadott nemzetbiztonsági stratégiában szerepel – a támadások látszólag az úgynevezett »illiberalizmus« ellen irányulnak majd, de a belföldi kommunikációban ezt a romániai magyar közösségre is átterjesztik majd, vagyis a magyarokat nem, vagy nemcsak közvetlenül a jogköveteléseik miatt fogják támadni, hanem az egész közösséget egy »illiberális rezsim«, azaz az Orbán-kormány „támogatásával” vádolhatják majd meg” – figyelmeztetett az elemző.

Magyar–magyar verseny

Annak kapcsán, mi várható magyar szempontból, a szakértő kifejtette: az RMDSZ nem engedheti meg magának, hogy ne indítson megyei önkormányzati elnöki jelölteket mindenhol, ahol szavazatokra számíthat. „Nemcsak azért, mert ez rossz jelzés lenne azon megyék/területi egységek felé, ahol viszonylag kevesebb magyar él. Hanem azért is, mert ezzel »edzésben« tarthatja és felmérheti a helyi szervezetei erejét, képességeit és az esetleges hiányosságokat kijavíthatja a parlamenti választásig” – mutatott rá. Ami a közösségen belüli ellenfeleket illeti, az elemző szerint mindenképpen hasznos, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt nem indul külön, különösen Székelyföldön, ahol eddig nagyobb volt a párhuzamos indítás.

A sikerességükhöz viszont kevés lesz, ha csak nem RMDSZ-ként határozzák meg magukat, rendkívül fontos lenne önálló koncepció felmutatása, mert nem a mostanra kialakult háromszázezres magyar választói réteget kellene »szalámizgatni«, hanem új szavazókat kellene szerezni. Ám kérdéses, hogy képesek lesznek-e ezt ilyen rövid időn belül kidolgozni egy ezt elősegítő stratégiát.
A magyar pártoknak azonban ezúttal még inkább számítaniuk kell arra, hogy több településen román pártok is „bejelentkeznek” majd a magyar szavazókért – szögezte le Pászkán Zsolt.