Az új választási törvény elnöki kihirdetése azt követõen vált lehetségessé, hogy az alkotmánybíróság tegnap elutasította a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Konzervatív Párt (PC) alkotmányossági kifogásait, és megállapította: a jogszabály összhangban van az alaptörvénnyel. A két alakulat 26 szenátora többek között azt kifogásolta, hogy a felsõházban a múlt héten elfogadott törvény értelmében a megyei tanácsok elnökét is egyéni választókerületben kell megválasztani, ezzel pedig a megyei tanácselnök külön intézménnyé válik, holott az alkotmány ezt nem említi a helyi közigazgatás szervei között. A kérés aláírói szerint az is alkotmányellenes, hogy az új választási jogszabály értelmében az egyéni választókerületek határainak megrajzolása kormányhatározattal történik, noha az alaptörvény kimondja: a választási rendszer csak törvénnyel szabályozható. Az alkotmánybíróság azt sem találta az alaptörvénnyel ellentétesnek, hogy a jelölteknek öt bruttó minimálbérnek megfelelõ összeget kell garanciaként befizetnie a választási hatóságnak, noha a két párt szerint ez vagyoni helyzethez köti a megválaszthatósághoz való alkotmányos jogot. A PRM és a PC szenátorai a törvény egészére is alkotmányossági vizsgálatot kértek, mivel szerintük az egyéni kerületes rendszer a többpártrendszer elvével is ellentétes. A politikusok eltérõen reagáltak az alkotmánybíróság döntésére. Míg Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke „szégyenletesnek\" nevezte a testület álláspontját, és „parazitának\" titulálta az intézményt, Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) vezetõje az 1989 utáni második romániai forradalomnak nevezte az egyéni kerületes rendszer bevezetését. Dan Radu Ruºanu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke úgy fogalmazott: Bãsescu-bíróságnak kellene nevezni a taláros testületet, amelynek rendkívül gyorsan sikerült döntenie, miután az államfõ elõzetesen véleményt nyilvánított az ügyben, ezzel pedig Ruºanu szerint „irányt mutatott\" az alkotmánybíróságnak. Az államfõ egy rádiómûsorban úgy vélekedett: a törvény nem sérti az alaptörvényt, és „átmegy\" az alkotmánybíróságon. Frunda György RMDSZ-szenátor továbbra is problematikusnak tartja az egyéni kerületes választási rendszerrõl szóló törvényt, amely szerinte alkotmányossági szempontból komolyan megkérdõjelezhetõ cikkelyeket tartalmaz. Véleménye szerint a parlamenti választások után ismét felmerül majd a jogszabály alkotmányossága, mivel a törvény jelenlegi formájában lehetõvé teszi, hogy egy elsõ helyen végzett jelölt ne jusson parlamenti mandátumhoz, ha pártja nem lépi túl az alternatív küszöböt, azaz jelöltjei nem kapnak mandátumot legalább hat képviselõi és három szenátori kerületben. F. S. Önkormányzati választások június 1-jén A kormány hivatalosan is június 1-jére tûzte ki a helyhatósági választások idõpontját. A kabinet tegnapi ülésén tíz határozatot fogadtak el, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az önkormányzati választások elsõ fordulóját június 1-jén, a második fordulót pedig június 15-én tartsák. A választások lebonyolítására 66 millió lejt különített el a kormány. A jelöltségek benyújtása március 31-étõl április 22-éig történik, az egy hónapos választási kampány május 2-án kezdõdik. A helyhatósági választások idõpontjáról múlt szerdán megszületett a kormány politikai döntése, az ezzel kapcsolatos határozat elfogadását azonban egy héttel elhalasztották.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magánlaboratóriumoknak és -klinikáknak fel kell majd tüntetniük, mekkora elszámolási keretre szerződtek az egészségbiztosítóval, hogy a páciensek előre tudják, kell-e fizetniük a laborvizsgálatokért – jelentette be szombaton az egészségügyi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Látogatottsági adatok