Az új választási törvény elnöki kihirdetése azt követõen vált lehetségessé, hogy az alkotmánybíróság tegnap elutasította a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Konzervatív Párt (PC) alkotmányossági kifogásait, és megállapította: a jogszabály összhangban van az alaptörvénnyel. A két alakulat 26 szenátora többek között azt kifogásolta, hogy a felsõházban a múlt héten elfogadott törvény értelmében a megyei tanácsok elnökét is egyéni választókerületben kell megválasztani, ezzel pedig a megyei tanácselnök külön intézménnyé válik, holott az alkotmány ezt nem említi a helyi közigazgatás szervei között. A kérés aláírói szerint az is alkotmányellenes, hogy az új választási jogszabály értelmében az egyéni választókerületek határainak megrajzolása kormányhatározattal történik, noha az alaptörvény kimondja: a választási rendszer csak törvénnyel szabályozható. Az alkotmánybíróság azt sem találta az alaptörvénnyel ellentétesnek, hogy a jelölteknek öt bruttó minimálbérnek megfelelõ összeget kell garanciaként befizetnie a választási hatóságnak, noha a két párt szerint ez vagyoni helyzethez köti a megválaszthatósághoz való alkotmányos jogot. A PRM és a PC szenátorai a törvény egészére is alkotmányossági vizsgálatot kértek, mivel szerintük az egyéni kerületes rendszer a többpártrendszer elvével is ellentétes. A politikusok eltérõen reagáltak az alkotmánybíróság döntésére. Míg Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke „szégyenletesnek\" nevezte a testület álláspontját, és „parazitának\" titulálta az intézményt, Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) vezetõje az 1989 utáni második romániai forradalomnak nevezte az egyéni kerületes rendszer bevezetését. Dan Radu Ruºanu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke úgy fogalmazott: Bãsescu-bíróságnak kellene nevezni a taláros testületet, amelynek rendkívül gyorsan sikerült döntenie, miután az államfõ elõzetesen véleményt nyilvánított az ügyben, ezzel pedig Ruºanu szerint „irányt mutatott\" az alkotmánybíróságnak. Az államfõ egy rádiómûsorban úgy vélekedett: a törvény nem sérti az alaptörvényt, és „átmegy\" az alkotmánybíróságon. Frunda György RMDSZ-szenátor továbbra is problematikusnak tartja az egyéni kerületes választási rendszerrõl szóló törvényt, amely szerinte alkotmányossági szempontból komolyan megkérdõjelezhetõ cikkelyeket tartalmaz. Véleménye szerint a parlamenti választások után ismét felmerül majd a jogszabály alkotmányossága, mivel a törvény jelenlegi formájában lehetõvé teszi, hogy egy elsõ helyen végzett jelölt ne jusson parlamenti mandátumhoz, ha pártja nem lépi túl az alternatív küszöböt, azaz jelöltjei nem kapnak mandátumot legalább hat képviselõi és három szenátori kerületben. F. S. Önkormányzati választások június 1-jén A kormány hivatalosan is június 1-jére tûzte ki a helyhatósági választások idõpontját. A kabinet tegnapi ülésén tíz határozatot fogadtak el, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az önkormányzati választások elsõ fordulóját június 1-jén, a második fordulót pedig június 15-én tartsák. A választások lebonyolítására 66 millió lejt különített el a kormány. A jelöltségek benyújtása március 31-étõl április 22-éig történik, az egy hónapos választási kampány május 2-án kezdõdik. A helyhatósági választások idõpontjáról múlt szerdán megszületett a kormány politikai döntése, az ezzel kapcsolatos határozat elfogadását azonban egy héttel elhalasztották.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok