Az új választási törvény elnöki kihirdetése azt követõen vált lehetségessé, hogy az alkotmánybíróság tegnap elutasította a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Konzervatív Párt (PC) alkotmányossági kifogásait, és megállapította: a jogszabály összhangban van az alaptörvénnyel. A két alakulat 26 szenátora többek között azt kifogásolta, hogy a felsõházban a múlt héten elfogadott törvény értelmében a megyei tanácsok elnökét is egyéni választókerületben kell megválasztani, ezzel pedig a megyei tanácselnök külön intézménnyé válik, holott az alkotmány ezt nem említi a helyi közigazgatás szervei között. A kérés aláírói szerint az is alkotmányellenes, hogy az új választási jogszabály értelmében az egyéni választókerületek határainak megrajzolása kormányhatározattal történik, noha az alaptörvény kimondja: a választási rendszer csak törvénnyel szabályozható. Az alkotmánybíróság azt sem találta az alaptörvénnyel ellentétesnek, hogy a jelölteknek öt bruttó minimálbérnek megfelelõ összeget kell garanciaként befizetnie a választási hatóságnak, noha a két párt szerint ez vagyoni helyzethez köti a megválaszthatósághoz való alkotmányos jogot. A PRM és a PC szenátorai a törvény egészére is alkotmányossági vizsgálatot kértek, mivel szerintük az egyéni kerületes rendszer a többpártrendszer elvével is ellentétes. A politikusok eltérõen reagáltak az alkotmánybíróság döntésére. Míg Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke „szégyenletesnek\" nevezte a testület álláspontját, és „parazitának\" titulálta az intézményt, Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) vezetõje az 1989 utáni második romániai forradalomnak nevezte az egyéni kerületes rendszer bevezetését. Dan Radu Ruºanu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke úgy fogalmazott: Bãsescu-bíróságnak kellene nevezni a taláros testületet, amelynek rendkívül gyorsan sikerült döntenie, miután az államfõ elõzetesen véleményt nyilvánított az ügyben, ezzel pedig Ruºanu szerint „irányt mutatott\" az alkotmánybíróságnak. Az államfõ egy rádiómûsorban úgy vélekedett: a törvény nem sérti az alaptörvényt, és „átmegy\" az alkotmánybíróságon. Frunda György RMDSZ-szenátor továbbra is problematikusnak tartja az egyéni kerületes választási rendszerrõl szóló törvényt, amely szerinte alkotmányossági szempontból komolyan megkérdõjelezhetõ cikkelyeket tartalmaz. Véleménye szerint a parlamenti választások után ismét felmerül majd a jogszabály alkotmányossága, mivel a törvény jelenlegi formájában lehetõvé teszi, hogy egy elsõ helyen végzett jelölt ne jusson parlamenti mandátumhoz, ha pártja nem lépi túl az alternatív küszöböt, azaz jelöltjei nem kapnak mandátumot legalább hat képviselõi és három szenátori kerületben. F. S. Önkormányzati választások június 1-jén A kormány hivatalosan is június 1-jére tûzte ki a helyhatósági választások idõpontját. A kabinet tegnapi ülésén tíz határozatot fogadtak el, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az önkormányzati választások elsõ fordulóját június 1-jén, a második fordulót pedig június 15-én tartsák. A választások lebonyolítására 66 millió lejt különített el a kormány. A jelöltségek benyújtása március 31-étõl április 22-éig történik, az egy hónapos választási kampány május 2-án kezdõdik. A helyhatósági választások idõpontjáról múlt szerdán megszületett a kormány politikai döntése, az ezzel kapcsolatos határozat elfogadását azonban egy héttel elhalasztották.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
Látogatottsági adatok