Fotó: Pál Árpád
Egész Európában a romániai egészségügyi rendszer volt a leggyengébb 2017-ben az évente kiadott Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (Euro Health Consumer Index) elnevezésű felmérés szerint, amelyet a páciensek által kitöltött kérdőívek alapján állítanak össze.
2018. február 01., 10:472018. február 01., 10:47
2018. február 01., 10:592018. február 01., 10:59
A páciensek jogait és tájékoztatási szintjét, a rendelőkben eltöltött várakozási idő hosszát, a megelőző kampányokat, a gyógyszerkészletet és a kezelési eredményeket figyelembe vevő felmérés alapján
Ez arra enged következtetni, hogy a hazai egészségügyi ellátás az elmúlt években csak romlott – számolt be a Digi24 hírtelevízió. A 2017-re vonatkozó összeállításban Románia a 34 országot tartalmazó lista utolsó helyén van, míg az elsők között Dánia, Svédország és Hollandia szerepel. A felmérésben maximálisan elérhető 1000 pontszámnak Románia a felét sem szerezte meg, mindössze 439 pontig sikerült eljutnia, ehhez képest a listavezető Hollandiának sikerült 924 pontot szereznie.
Vlad Mixich egészségügyi politikai szakértő, az Országos Gyógyszerügynökség volt alelnöke a Digi24-nek azt nyilatkozta: a helyzet javítása érdekében mindenekelőtt a háziorvosi rendszert kellene fejleszteni, ez ugyanis már rövid távon a kórházi ellátások számának csökkenéséhez vezetne. Szerinte ugyanakkor jóval nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre, ehhez a lakosság széles körű és rendszeres tájékoztatására lenne szükség főként a falvakban.
Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexben egyébként Románia már tavaly is az utolsó helyen szerepelt, míg két évvel ezelőtt a vizsgált 35 országból a 32. helyet foglalta el. Különben Magyarország is meglehetősen hátul szerepel a 2017-es évre vonatkozó listán, a 30. helyig jutott el 584-es pontszámmal.
A bécsi kereskedelmi kamara eközben arról közölt statisztikát, hogy 2017-ben megkétszereződött az osztrák kórházakban kezelt román állampolgárok száma a megelőző évhez képest.
A kimutatásban az is szerepel, hogy az Ausztriában ellátást igénylő román állampolgárok többsége, 60 százaléka, korszerű onkológiai kezelésben részesült. Az osztrák állami és magánkórházak által nyújtott szolgáltatások mintegy 25 százalékát egyébként külföldi állampolgárok veszik igénybe.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!