Ukrán külügyminiszter: a Nyugatnak nem volt a Fekete-tengerrel kapcsolatos stratégiája, az oroszoknak viszont igen

„Nincs semmi különbség Szimferopol és Donyeck, Luhanszk, Herszon vagy bármelyik más ukrán város között. Ukrajnának ismét teljessé kell válnia és azzá is fog válni” – szögezte le az Agerpres szerint.

Az ukrán külügyminiszter hozzátette, sokan úgy gondolták, hogy a 21. század a béke, a fejlődés és az együttműködés évszázada lesz. „Oroszország azonban sajnos az ellenkező irányt választotta, a gyarmati hódítások irányát” – tette hozzá.

A Fekete-tenger térségének meghatározó szerepe van abban, hogy Európa a béke helye legyen – mondta Kuleba, aki szerint

Az ukrán külügyi tárca vezetője kiemelte, a Fekete-tenger esete jól példázza, hogy „milyen gyors ütemben romolhat a helyzet, ha figyelmen kívül hagyjuk a fenyegetettségeket”.

Meglátása szerint a Krím orosz megszállása „fenyegetést jelent az egész világra”. Az ukrán miniszter beszélt arról is, hogy Oroszország „minden hibrid fegyverét” felhasználja a Moldovai Köztársaság destabilizálására. Hozzátette, országa nagyra értékeli Maia Sandu moldovai elnök hozzáállását, amelynek köszönhetően rendre visszaverik a hibrid támadásokat, és támogatásáról biztosította a Moldovai Köztársaságot.

„A világ valódi békét akar, nem pedig kibékülést. A valódi béke Ukrajna nemzetközileg elismert határainak helyreállítását jelenti” – mondta Dmitro Kuleba.

A rendezvény előtt felszólalva Bogdan Aurescu román külügyminiszter arról beszélt:

Aurescu szerint a Bukarestben megrendezett konferenciára harminc országból több mint 250 résztvevő érkezik, és vannak olyanok is, akik online csatlakoznak a rendezvényhez.

A konferencia megrendezésével Románia hangsúlyozza az Ukrajna iránti szolidaritását és támogatását, valamint azt a bizalmat is, amellyel Ukrajna viszonyul Romániához. A rendezvény célja az ukrajnai konfliktus tanulságainak feldolgozása, illetve az, hogy módozatokat találjanak a háború következményeinek elhárítására Ukrajnában, valamint a régió legsebezhetőbb országaiban, mint a Moldovai Köztársaság vagy Grúzia.

Hozzátette, olyan aktuális kérdések is terítékre kerülnek, mint a hajózás és a kereskedelem szabadsága, a régió energiaszállítási útvonalainak megkönnyítése, vagyis az, hogy „amint ez a háború Ukrajna győzelmével véget ér, amint azt mindannyian szeretnénk, a Fekete-tenger a béke és a jólét térségévé váljon”.

A három ország képviselői érintik a Dnyeszteren túli terület kérdését, és egy közös nyilatkozatot is elfogadnak, amelynek üzenete, hogy Ukrajna és a Moldovai Köztársaság biztonsága összefügg egymással, és hogy az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság biztonságának megerősítésére irányuló támogatás közvetlenül hozzájárul Románia és a román állampolgárok biztonságának megerősítéséhez – tetteb hozzá a külügyminiszter.