
Andrzej Duda szerint Oroszország példátlan agressziója olyan új helyzetet teremtett, amely új NATO-koncepció kidolgozását teszi szükségessé
Fotó: presidency.ro
Románia és Lengyelország szerint is szükség van a NATO keleti szárnyának további erősítésére az Ukrajnát ért orosz agresszió kapcsán, ezért a júniusi madridi NATO-csúcs előtt összehívják a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóját a keleti NATO-tagállamok álláspontjának összehangolása érdekében – jelentette be kedden Klaus Iohannis román államfő Bukarestben, miután Andrzej Duda lengyel elnökkel tárgyalt.
2022. március 22., 20:512022. március 22., 20:51
2022. március 23., 02:412022. március 23., 02:41
Közös sajtótájékoztatójukon mindkét államfő támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit. Úgy értékelték, az EU-nak tagjelölti státust kell biztosítania és minden segítséget meg kell adnia ennek a három országnak.
Iohannis elmondta: Lengyelország és Románia kölcsönösen küld katonákat az országaik területén szervezett NATO-missziókba, de a román elnök szerint
– egyebek mellett ezt az álláspontot akarja képviselni a csütörtöki brüsszeli rendkívüli NATO-csúcson is, amelyen Joe Biden amerikai elnök is részt vesz.
„Lengyelországgal együtt a NATO alapvető rendeltetésének, a kollektív védelemnek a megerősítését szeretnénk. Ilyen értelemben Biden elnök európai látogatása és részvétele a két nap múlva esedékes észak-atlanti csúcstalálkozón a szövetségesek egységének és szolidaritásának bizonyítéka, és azt is jelzi, hogy az Egyesült Államok kiáll szövetségesei biztonságáért” – hangoztatta a román elnök.
Duda arról beszélt, hogy Oroszország példátlan agressziója egy független, szuverén állam ellen olyan új helyzetet teremtett, amely új NATO-koncepció kidolgozását teszi szükségessé. A lengyel elnök szerint a szövetségeseknek meg kell érteniük, mekkora fenyegetést jelent a világ békés országai számára az atomfegyverrel is rendelkező Oroszország, amely terjeszkedni akar.
– hangoztatta a lengyel elnök.
Románia és Lengyelország uniós támogatást sürgetett Ukrajna uniós szomszédai számára is a menekültek százezreinek ellátásra. Duda Törökország példáját hozta fel, rámutatva, hogy a szíriai menekültválság idején az Európai Unió milliárdokkal segítette Ankarát.
„Természetesnek tartom, hogy ugyanilyen támogatást kapjanak azok az uniós tagországok is, amelyek most szembesülnek menekültáradattal az Ukrajnát érő orosz agresszió miatt” – mutatott rá a lengyel elnök.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!