2012. október 18., 10:312012. október 18., 10:31
Wielfried Martens húsz éve áll az EPP élén, a bukaresti kongresszuson nem volt kihívója. A politikus a kongresszuson tartott beszédében úgy vélekedett, hogy Európa kihívásaira a megoldást a mélyebb politikai és gazdasági integráció jelenti, az aktuális problémákra adandó válasz pedig az, hogy nagyobb mértékben van szükség Európára, mint eddig.
Utalva a román belpolitikában Traian Băsescu államfő felfüggesztése kapcsán lezajlott politikai vitákra, hangsúlyozta: az Európai Néppárt nem tűri a demokratikus értékek és szabványok, valamint a jogállam elleni támadásokat, és valamennyi román politikusnak tisztelnie kell ezeket az értékeket.
Martens kifejezte meggyőződését, hogy a 73 európai konzervatív, kereszténydemokrata és néppártot tömörítő ernyőszervezet megnyeri a 2014-es európai parlamenti választásokat, ahogy ez már három ízben megtörtént az elmúlt húsz évben.
Az EPP kongresszuson az Európai Unió 16 néppárti állam- és kormányfője vesz részt. Angela Merkel német kancellár felszólalásában rámutatott: azért jöttek Bukarestbe, hogy jelezzék, a demokrácia alapelveit egész Európában be kell tartani és gondoskodni fognak róla, hogy ez a jövőben is így legyen.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy Európában nincs szükség újabb falakra, az EU csak szolidárisan fejlődhet, az eurózóna nyitott kell maradjon mind a 27 - vagy a leendő 28 - tagállam előtt. Az EB elnöke rámutatott: illúzió az, hogy néhány ország megőrizheti jólétét, miközben az unió többi tagállamának polgárai szenvednek.
Barroso szerint az európai integráció elmélyítése adhat választ azokra a kihívásokra, amelyekkel a válság szembesítette az uniót. Mint mondta: további integrációra, pénzügyi és fiskális unióra van szükség.
Az EB elnöke - több más felszólalóhoz hasonlóan - aggodalmát fejezte ki a társadalmi feszültségeket kihasználó, demagóg, populista pártok előretörése miatt.
Az EPP bukaresti kongresszusának első napja Traian Băsescu román államfő beszédével ért véget, aki szintén „több Európát”, nagyobb fokú integrációt sürgetett.
A román államfő kifejezte meggyőződését, hogy a legjobb megoldás az Európai Egyesült Államok létrehozása, valódi európai kormánnyal és közös európai listákról választott európai képviselőkkel. Băsescu szót emelt a közös munkaerőpiac további korlátozása ellen. Szerinte mielőtt az unió mások előtt nyitná munkaerőpiacát, ki kéne használnia a belső tartalékait.
Az EPP kongresszusa csütörtökön a főtitkár és az alelnökök megválasztásával folytatódik. A tisztségébe 528 vokssal, a küldöttek 91 százalékának támogatásával újraválasztott Wilfried Martens EPP elnök ismét Antonio López-Istúrizt javasolta a főtitkári tisztségre. Az EPP kongresszusi küldöttei ugyancsak csütörtökön szavaznak az új alapprogramról.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába és nem vezényel katonákat a frontvonalra – szögezte le szerdán a román elnöki hivatal.
A Román Hírszerző Szolgálat keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről, azonban az intézmény nem válaszolt hivatalosan a jelzésre.
Szeptember 28-ra halasztotta szerdán a Bukaresti Ítélőtábla annak a büntetőpernek a tárgyalását, amelyben Călin Georgescu volt államfőjelöltet és Horațiu Potra zsoldosvezért is az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolják.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
Közleményt adott ki szerdán a Kereskedelmi és Iparkamara, miután botrány tört ki egy oknyomozó cikk nyomán, amelyből kiderült: júliusban több politikust, egy alkotmánybírót és vitatott üzletembereket is a görög Míkonosz szigetére utaztattak.