
Ion Iliescu portréjával feszítenek bányászok Bukarestben
A bukaresti legfelsőbb bíróság helyt adott a legfőbb ügyészség kérésének csütörtökön, hogy újraindítsák a bűnvádi eljárást Ion Iliescu volt államfő ellen az 1990. június 13-15-i bányászjárás idején elhunyt négy személy halálának ügyében.
2021. december 02., 23:072021. december 02., 23:07
2021. december 02., 23:222021. december 02., 23:22
A bíróság hatályon kívül helyezte a büntetőeljárás lezárásáról szóló, 2008. október 10-ei ügyészségi határozatot, és elrendelte a bűnvádi eljárás újraindítását. A nyomozás a bányászjárás-ügy egyik mellékszálához kapcsolódik: Ion Iliescu ellen 2007 júniusában emelt vádat Dan Voinea volt katonai ügyész különösen súlyos emberölésben való bűnrészesség miatt, Mihai Chiţac volt belügyminiszterrel és helyettesével, Gheorghe Andriţa tábornokkal együtt.
2007 decemberében Laura Codruţa Kövesi akkori főügyész hatályon kívül helyezte a volt államfő elleni büntetőeljárás megindításáról szóló határozatot, 2008 októberében pedig a román főügyészség nyomozati és kriminalisztikai osztályának ügyészei lezárták a Ion Iliescu elleni büntetőeljárást.
A bányászjárás-ügy fő részében a katonai ügyészség 2017. június 13-án emelt vádat Ion Iliescu volt államfő, Petre Roman egykori miniszterelnök, Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes, Virgil Măgureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egykori vezetője ellen emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése miatt. A legfelsőbb bíróság 2020 decemberében visszaküldte az ügyet a katonai ügyészségnek, miután a vádhatóság által összegyűjtött valamennyi bizonyítékot semmisnek nyilvánították, és elrendelték, hogy kezdjék elölről a nyomozást.
Brutálisan vérbe fojtották a bukaresti ellenzéki és diáktüntetést a vájárok 1990-ben
A katonai ügyészek szerint 1990. június 11-én és 12-én az állami hatóságok úgy döntöttek, hogy erőszakos támadást indítanak a bukaresti Egyetem (Universităţii) téren békésén tüntető emberek ellen, akik elsősorban a Temesvári Kiáltvány 8. pontjának érvényesítését akarták elérni, és békés módon fejezték ki az akkori politikai hatalommal ellenszegülő véleményüket.
A támadásra 1990. június 13-án került sor. Ennek során 4 személyt halálos lövés ért, 3 személyt tűzfegyver sebesített meg, 1388 személynek testi vagy pszichikai épsége sérült, politikai okokból 1250 személyt fosztottak meg szabadságjogaiktól. Ion Iliescu volt elnököt a katonai ügyészek azzal vádolták, hogy ő adott parancsot a tüntetők erőszakos evakuálására az Egyetem térről, többek között a bukaresti nagyvállalatok dolgozóinak bevonásával. Az exállamfő a véres leszámolás után nyilvánosan megköszönte a beavatkozást a Zsil-völgyi vájároknak.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) kormányra kellene kerülnie – jelentette ki pénteken Gheorghe Falcă, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, a párt alelnöke.
Kihallgatásra beidézte pénteken reggelre az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) jászvásári kirendeltsége Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnököt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét.
A videójátékok világa 2026-ban elképesztő ütemben fejlődik, az új generációs grafikai motorok, a valós idejű sugárkövetés (ray tracing) és az mesterséges intelligenciával támogatott képfrissítési technológiák mind új szintre emelték a vizuális élményt.
Újabb drón csapódhatott be Románia területén péntekre virradóra, ugyanakkor a légvédelmi radarok nem jelezték idegen repülő tárgya berepülését az ország légterébe.
A legfrissebb adatok szerint Románia lakossága egyelőre még fiatalabbnak számít az uniós átlagnál, a számok azonban azt mutatják: az ország gyorsabban öregszik, mint Európa, ma száz fiatalra 136 idős jut.
Nem olcsó mulatság Romániában betegnek lenni: ha orvoshoz kell menni, az embereknek továbbra is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk – világít rá a Közgazdaságtudományi Akadémia Transzparencia a román egészségügyi rendszer pénzügyeiben című jelentése.
Nicușor Dan államfő közölte, az elnöki hivatal ígéretéhez híven előbb-utóbb közzé teszi a jelentést a 2024-es elnökválasztás eredményének érvénytelenítéséről.
Miután a parlament szerdán nem szavazott bizalmat a Siegfried Mureșan vezette kormánynak, Kelemen Hunor „felmelegítette” korábbi javaslatát, miszerint a politikai patthelyzet áthidalása érdekében köztisztviselőkből álló kormányt kellene alakítani.
Nicuşor Dan elnök szintén szerdán este bejelentette, hogy a következő egyeztetéseken feltételként fogja szabni a pártoknak, hogy ne vonják be az AUR-t a kormányba.
Siegfried Mureșan kormánya azért nem kapta meg az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatását a szerdai bizalmi szavazáson, mert a pártnak saját kormányzati ambíciói vannak – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János elemző.
szóljon hozzá!