Új roma „császárt” koronáztak Nagyszebenben

„Meghalt az uralkodó, éljen az uralkodó!” Ezzel a felkiáltással koronázták valamennyi roma császárává szombaton Nagyszebenben ifjabbik Iulian Rădulescut, aki január 12-én elhunyt apját követi a jelképes trónon. A 79. életévében szívelégtelenségben meghalt és idősebbik fia pajzsra emelése után eltemetett cigány vajda 1993-ban kiáltotta ki magát „minden roma császárává”, és ugyanabban az évben meg is koronáztatta magát. A középiskolai tanulmányait a kilencvenes évek elején a nagyenyedi börtön szakközépiskolájában elvégző, majd 1999-ben leérettségizett idősebbik Rădulescu 2004-ben egy bukaresti egyetem cégmenedzsment szakán mérnöki oklevelet szerzett, Indiában pedig állítólag doktori címhez jutott a roma nyelvről írt tanulmányáért.

De az önjelölt császár „uralkodása” elsősorban nem ettől híresült el. 1995-ben rasszizmussal vádolta meg a bukaresti kormányt a cigány kifejezés használata miatt, az általa folytatott éhségsztrájk hatására a hatóságok bevezették a hivatalos terminológiába a romántól is elkülönülő roma (románul rrom) elnevezést. Ugyancsak Rădulescu nevéhez fűződik az első önálló roma állam létrehozása Târgu Jiu városában. Az 1997-ben Cem Romengo néven megalapított entitásról maga az uralkodó is elismerte, hogy mindössze jelképes hatáskörrel bír, nincsenek határai és hadserege, és nem veszélyezteti Románia szuverenitását és területi integritását. Miután a szintén közismert nagyszebeni Cioabă családhoz fűződő viszonyát hosszú évekig civakodás jellemezte, Rădulescu 1997-ben „meg nem támadási szerződést” kötött az önmagát a romák nemzetközi királyának kikiáltó Ion Cioabával.

A hivatalos népszámlálás szerint 620 ezer lelkes, a valóságban azonban a kétmillió főt is meghaladó hazai cigányság körében ugyanis „többes királyság” van érvényben, többen is uralkodónak tekintik magukat. Még a közösség soraiban is megütközést keltett, amikor az önmagát roma királynak beállító Florin Cioabă (Ion fia) négy évvel ezelőtti halála nyomán a néhai uralkodó fiai közös megegyezéssel királlyá koronáztatták magukat. Ennek megfelelően Dorin lett a cigányok nemzetközi királya, öccse, Daniel pedig a romániai romák királya címet kapta. Jellemző, hogy Iulian Rădulescu akkoriban kiközösítette a cigányság soraiból a Cioabă fivéreket, az önmagát a keresztény romák nemzetközi királyának nevező Dan Stănescu paródiának nevezte a „hatalommegosztást”, Mădălin Voicu roma nemzetiségű politikus pedig törvényben próbálta betiltani a cigányság körében az uralkodói címek felvételét.

A konfliktusokkal terhes múlt ismeretében kérdéses, milyen lesz II. Iulian „császársága”. Az 53 éves, harminc éve az Egyesült Államokban élő, ott bevallása szerint szállítási vállalatot működtető utód apja koporsójánál megfogadta, hogy hamarosan hazatelepül. Célként tűzte ki a romák és románok közötti gyűlölet felszámolását, a cigány gyerekek iskolázottságának ösztönzését. Sokan a két roma „uralkodói ház” közötti közeledés jelének tartják, hogy gyászszertartásán a civilben pünkösdista lelkész Dorin Cioabă búcsúztatta I. Iuliant.