
Fotó: Nagy Orsolya
2012. április 18., 08:202012. április 18., 08:20
Minderről Sever Voinescu, a párt szóvivője nyilatkozott a vezetőtestületi ülést követően. Hogy a kártérítés milyen mértékű lenne, arról nem esett szó az ülésen, Voinescu elmondása szerint mindössze elvekről egyeztettek.
„A PDL abból indul ki, hogy a magántulajdon szent. Úgy véljük, hogy a viszszaszolgáltatásokat folytatni kell. Ahol lehetséges, ott természetben, ahol pedig nem, ott is méltányosan kell eljárni. Nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe azok, akiknek most kellene visszaadni tulajdonukat, azokkal szemben, akik már korábban visszakapták. Másrészt evidens: ott van a költségvetési megszorítás. Románia, akárcsak más európai országok, nem áll rózsásan a költségvetési költekezések lehetősége terén” – fogalmazott a PDL szóvivője.
Voinescu ugyanakkor leszögezte, a kormány kidolgozza a törvénytervezetet, amely ezt követően a parlament elé kerül, ahol valamennyi frakció elmondhatja véleményét, s a döntéshozók adják majd meg a restitúciós törvény végső formáját.
A délelőtti órákban a kormánykoalíció ülésén is szóba került a téma. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a tárgyalások után arról számolt be, hogy Cătălin Predoiu igazságügyi miniszterre hárul a feladat, hogy megtalálja a megfelelő jogi megoldást arra, hogy természetben visszakaphassák a kommunista rezsim által elkobzott ingatlanukat mindazok, akik magát az épületet, területet szeretnék ismét birtokba venni.
Mint arról beszámoltunk, a kormány szerdán olyan törvénytervezetet bocsátott nyilvános vitára, amely leállítaná valamennyi típusú ingatlan természetbeni visszaszolgáltatását, hatályon kívül helyezve a jelenlegi restitúciós törvények ilyen vonatkozású cikkelyeit. A kormány várhatóan jövő heti ülésén fogadja el a tervezetet, amely szerint a hatóságok a kártérítésre jogosult személyeket nem az ingatlan reális értékén kárpótolnák, hanem ennek az értéknek a 15 százalékára korlátozzák a kifizetéseket. A kárpótlást 10 éves határidőn belül kell folyósítani, a restitúcióban illetékes hatóságoknak pedig 90 napon belül kell dönteniük a kártérítési igénylésekről.
Az RMDSZ azonban határozottan ellenzi a javaslatot. Mint beszámoltunk, Kelemen Hunor, a szövetség elnöke szombaton leszögezte, nem ért egyet azzal, hogy kiiktassák a törvényből a természetbeni visszaszolgáltatás lehetőségét azon esetekben, amelyekben az ügyiratok teljesek, az ingatlanok pedig visszaadhatók.
Az RMDSZ politikusai ebbéli javaslatukkal elő is rukkoltak a tegnapi koalíciós ülésen, továbbá egy olyan módosítás beiktatását is kérték, amelynek értelmében a készülő jogszabályba bekerülne egy olyan 15 napos határidő, ameddig az érintettek még benyújthatják kérésüket, hogy természetben szeretnék visszakapni államosított ingatlanukat. Borbély László elmondása szerint a koalíció vezetői várhatóan a jövő hét folyamán hoznak döntést a kérdésben, s ezt követően továbbítja majd a kormány a végleges szövegtervezetet a parlament elé.
A nemzeti kisebbségek frakciója sem ért egyet egyébként a nyilvános vitára bocsátott törvénytervezettel – mondta el tegnap Adrian Merka, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének képviselője, aki szerint amint a szöveg a plénum elé kerül, a honatyák benyújthatják módosító javaslataikat.
„Nem könnyű téma a visszaszolgáltatásokról szóló törvény tervezete” – jelentette ki tegnap újságírói kérdésre Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke. A politikus egyúttal leszögezte, reméli, hogy „az ellenzék is hozzájárul a Románia érdekeit érintő probléma megoldásához”. Ugyanakkor Boc is megerősítette, hogy a kormány a héten vagy a jövő héten véglegesíti a törvénytervezetet, azonban a témában a végső döntést a parlamentnek kell meghoznia.
Mint korábban beszámoltunk, a román államot a strasbourgi Emberjogi Bíróság szólította fel 2010 őszén, hogy általános jelleggel orvosolja a jogrendszerében található strukturális problémát az elkobzott ingatlanok után járó kártérítések ügyében, miután megállapította, hogy nem működőképes a visszaszolgáltatási gyakorlat.
A bíróság 18 hónapot adott a kormánynak, hogy felülvizsgálja a törvénykezést ezen a területen, a határidő július 15-én jár le. Erre az időszakra felfüggesztették Strasbourgban a romániai perek elbírálását. Jelenleg a restitúcióról összesen négy fő jogszabály rendelkezik, amelyek részben ellentmondanak egymásnak. Emiatt számos ingatlan ügye bíróság elé került, a volt tulajdonosok egy része pedig a strasbourgi bíróságon kereste igazát, így számos esetben az államnak kártérítést kellett fizetnie.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába és nem vezényel katonákat a frontvonalra – szögezte le szerdán a román elnöki hivatal.
A Román Hírszerző Szolgálat keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről, azonban az intézmény nem válaszolt hivatalosan a jelzésre.
Szeptember 28-ra halasztotta szerdán a Bukaresti Ítélőtábla annak a büntetőpernek a tárgyalását, amelyben Călin Georgescu volt államfőjelöltet és Horațiu Potra zsoldosvezért is az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolják.