Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Történelmi mélyponton van az ügyészi álláshelyek betöltöttségi aránya; tavaly 165 ügyész vonult nyugdíjba az igazságszolgáltatásban dolgozók bérével és nyugdíjával kapcsolatos bizonytalanságok miatt – vont mérleget szerdán Alex Florenţa legfőbb ügyész.
2024. március 13., 14:542024. március 13., 14:54
A legfőbb ügyészség 2023-as tevékenységi mérlegét ismertető szerdai sajtótájékoztatóján Florenţa elmondta, hogy 2023 végén az ügyészi posztok alig 69,22 százaléka volt betöltve, a súlyos bűncselekmények (emberölés, adócsalás, pénzmosás, korrupció) kivizsgálásával foglalkozó ügyészségeken is „akut a személyzethiány”. Beszámolója szerint
Ugyanakkor az összesen 655 vezető ügyészi poszt közül 370, azaz 56 százalék betöltetlen volt az elmúlt év végén.
Florenţa szerint különlegesen súlyos a helyzet a legfőbb ügyészségen, ahol az ügyészi állások alig 39,58 százaléka van elfoglalva.
Élesen bírálta pénteken a bukaresti Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a különnyugdíjakról szóló törvénytervezetet, hangsúlyozva, hogy a nyugdíjkorhatár „hirtelen” emelése esetén 2025-ig több mint 1500 bíró és ügyész fog nyugdíjba vonulni.
Csak tavaly 165 ügyész kérelmezte a nyugdíjaztatását, további 29 ügyész számára pedig a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege jóváhagyta, hogy bíróként folytassák a tevékenységüket. Mindeközben az elmúlt évben alig 40 ügyészt alkalmaztak a rendszerben – írja az Agerpres.
Alex Florenţa szerint az ügyészhiány jelentette probléma csak az érintett intézmények közötti együttműködéssel orvosolható. Elmondta, hogy az új ügyészek kinevezési folyamatának dinamikusabbnak kellene lennie, jobban hozzá kell igazítani az ügyészségek igényeihez, ugyanakkor stabil és kiszámítható jogi keretre van szükség. Hozzátette:
vagy ha törvénytervezetet fogadnának el az év végéig ezek átszervezéséről. Jelenleg 176 városi ügyészség van az országban, és olyan „abnormális helyzetre” is van példa, hogy 60 kilométeres körzetben három ilyen ügyészség is működik – magyarázta.
Nem nézik jó szemmel a bírák és ügyészek, hogy a román kormány – részben világbanki ajánlásra – „rendet vágna” a szolgálati nyugdíjak dzsungelében.
Nőtt az elmúlt évben a befolyás vásárlásáért, befolyással üzérkedésért, migránscsempészetért, vesztegetés elfogadásáért, kábítószer-kereskedelemért és -használatért történt vádemelések száma – derül ki a legfőbb ügyészség tavalyi tevékenységi mérlegéből. Az Alex Florenţa legfőbb ügyész által szerdán bemutatott beszámoló szerint 2023-ban az ügyészek 545 600 büntetőügyet oldottak meg, 1,7 százalékkal többet, mint 2022-ben, és 48 338 vádalkut kötöttek. Az ügyészségekhez érkező feljelentések, panaszok és kérelmek száma 492 116 volt tavaly. A bíróság elé állított magánszemélyek száma 2022-höz képest 4,3 százalékkal csökkent, viszont 11,9 százalékkal nőtt a bíróság elé állított jogi személyek száma. Ugyanakkor az előzetes letartóztatásban levő magánszemélyekkel szembeni vádemelések száma 2,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A következő bűncselekmény-kategóriákban nőtt a vádemelések száma:
• befolyás vásárlása (+207,7 százalék);
• befolyással üzérkedés (+52,2 százalék);
• migránscsempészet (+38,2 százalék);
• csúszópénz elfogadása (+13,8 százalék);
• kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás (+13,7 százalék);
• kiskorúak sérelmére elkövetett emberkereskedelem (+7,6 százalék).
A jogerősen felmentett vádlottak száma 11,3 százalékkal csökkent 2022-höz képest. A vádemelések 1,8 százaléka végződött a vádlott jogerős felmentésével. Ugyanakkor az ügyészségre visszaküldött büntetőügyek száma 12,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest, és a vádemelések mindössze 0,4 százalékában fordult elő – derül ki a beszámolóból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!