Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Történelmi mélyponton van az ügyészi álláshelyek betöltöttségi aránya; tavaly 165 ügyész vonult nyugdíjba az igazságszolgáltatásban dolgozók bérével és nyugdíjával kapcsolatos bizonytalanságok miatt – vont mérleget szerdán Alex Florenţa legfőbb ügyész.
2024. március 13., 14:542024. március 13., 14:54
A legfőbb ügyészség 2023-as tevékenységi mérlegét ismertető szerdai sajtótájékoztatóján Florenţa elmondta, hogy 2023 végén az ügyészi posztok alig 69,22 százaléka volt betöltve, a súlyos bűncselekmények (emberölés, adócsalás, pénzmosás, korrupció) kivizsgálásával foglalkozó ügyészségeken is „akut a személyzethiány”. Beszámolója szerint
Ugyanakkor az összesen 655 vezető ügyészi poszt közül 370, azaz 56 százalék betöltetlen volt az elmúlt év végén.
Florenţa szerint különlegesen súlyos a helyzet a legfőbb ügyészségen, ahol az ügyészi állások alig 39,58 százaléka van elfoglalva.
Élesen bírálta pénteken a bukaresti Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a különnyugdíjakról szóló törvénytervezetet, hangsúlyozva, hogy a nyugdíjkorhatár „hirtelen” emelése esetén 2025-ig több mint 1500 bíró és ügyész fog nyugdíjba vonulni.
Csak tavaly 165 ügyész kérelmezte a nyugdíjaztatását, további 29 ügyész számára pedig a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege jóváhagyta, hogy bíróként folytassák a tevékenységüket. Mindeközben az elmúlt évben alig 40 ügyészt alkalmaztak a rendszerben – írja az Agerpres.
Alex Florenţa szerint az ügyészhiány jelentette probléma csak az érintett intézmények közötti együttműködéssel orvosolható. Elmondta, hogy az új ügyészek kinevezési folyamatának dinamikusabbnak kellene lennie, jobban hozzá kell igazítani az ügyészségek igényeihez, ugyanakkor stabil és kiszámítható jogi keretre van szükség. Hozzátette:
vagy ha törvénytervezetet fogadnának el az év végéig ezek átszervezéséről. Jelenleg 176 városi ügyészség van az országban, és olyan „abnormális helyzetre” is van példa, hogy 60 kilométeres körzetben három ilyen ügyészség is működik – magyarázta.
Nem nézik jó szemmel a bírák és ügyészek, hogy a román kormány – részben világbanki ajánlásra – „rendet vágna” a szolgálati nyugdíjak dzsungelében.
Nőtt az elmúlt évben a befolyás vásárlásáért, befolyással üzérkedésért, migránscsempészetért, vesztegetés elfogadásáért, kábítószer-kereskedelemért és -használatért történt vádemelések száma – derül ki a legfőbb ügyészség tavalyi tevékenységi mérlegéből. Az Alex Florenţa legfőbb ügyész által szerdán bemutatott beszámoló szerint 2023-ban az ügyészek 545 600 büntetőügyet oldottak meg, 1,7 százalékkal többet, mint 2022-ben, és 48 338 vádalkut kötöttek. Az ügyészségekhez érkező feljelentések, panaszok és kérelmek száma 492 116 volt tavaly. A bíróság elé állított magánszemélyek száma 2022-höz képest 4,3 százalékkal csökkent, viszont 11,9 százalékkal nőtt a bíróság elé állított jogi személyek száma. Ugyanakkor az előzetes letartóztatásban levő magánszemélyekkel szembeni vádemelések száma 2,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A következő bűncselekmény-kategóriákban nőtt a vádemelések száma:
• befolyás vásárlása (+207,7 százalék);
• befolyással üzérkedés (+52,2 százalék);
• migránscsempészet (+38,2 százalék);
• csúszópénz elfogadása (+13,8 százalék);
• kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás (+13,7 százalék);
• kiskorúak sérelmére elkövetett emberkereskedelem (+7,6 százalék).
A jogerősen felmentett vádlottak száma 11,3 százalékkal csökkent 2022-höz képest. A vádemelések 1,8 százaléka végződött a vádlott jogerős felmentésével. Ugyanakkor az ügyészségre visszaküldött büntetőügyek száma 12,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest, és a vádemelések mindössze 0,4 százalékában fordult elő – derül ki a beszámolóból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Feloldotta a román kormány az 1990. január 1. és 1992. december 31. közötti időszakban a bukaresti külügyminisztérium által készített diplomáciai iratok titkosítását, így a rendszerváltás időszakának fontos dokumentumai válnak kutathatóvá.
A romániai polgárok többsége nem előrehozott választás útján oldaná meg a politikai válságot – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A PACE – Románia az első parlamenti frakció szenátora, Adrian Peiu csütörtökön közölte, hogy egy PACE-AUR-PSD alkotta kormány létrehozását támogatnák.
A jelenleg függetlenként tevékenykedő törvényhozók többet nyomhatnak a latban az RMDSZ-nél a kormányalakításkor – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Alkotmányossági kifogást nyújtott be szerdán Sorin Grindeanu, a bukaresti képviselőház szociáldemokrata elnöke az Ilie Bolojan vezette, május 5-én megbukott kormány egyik utolsó sürgősségi rendelete ellen.
Sem Nicușor Dan államfő, sem Ilie Bolojan miniszterelnök tevékenységével nem elégedett a romániai választópolgárok többsége – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Az RMDSZ nem akar koalícióra lépni a kormányból kilépett, majd azt a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatásával bizalmatlansági indítvánnyal megbuktató Szociáldemokrata Párt (PSD) oldalán jelentette ki Kelemen Hunor.
Miközben Románia mezőgazdaságát egyre súlyosabban érinti az aszály, az öntözőrendszerek fejlesztése továbbra is akadozik. A szakmai szervezetek szerint a beruházások lassan haladnak, az uniós támogatások jövője bizonytalan.
Az ország legtöbb régiójában légköri instabilitásra, jelentős csapadékmennyiségre és a szél erősödésére lehet számítani szombat reggelig – közölte kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A romániai polgárok szűk többsége nem ért egyet azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a kormány bukásához vezető bizalmatlansági indítványt terjesztett be a parlamentben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!