Tovább dagad a vámkorrupciós botrány

Mint arról beszámoltunk, az elmúlt hetekben számos akciót hajtottak végre a korrupcióellenes hatóságok az ország különböző határátkelőin. Először Suceava megyében, a szeretfalvi (Siret) határátkelőnél vettek őrizetbe cigarettacsempészetben való cinkossággal gyanúsított határrendészeket és vámosokat, majd a román–szerb határon, Temesmóránál és Néranádasnál vettek őrizetbe közel száz egyenruhást ugyanezen gyanú alapján. Albiţánál azonban csupán a határrendészeket érintette a rajtaütés, sőt az akciót a vámparancsnok jelenlétében folytatták le.

A határrendészek zömét otthonukban, a határátkelőtől mintegy tizenöt kilométerre fekvő Husz (Huşi) városában, valamint néhány környező községben vették őrizetbe. A határátkelőn mintegy három és fél órán keresztül korlátozták a forgalmat, ezt követően a környező átkelőkről csoportosítottak át határrendészeket, így folytatódhatott a munka. Hatósági források szerint a legfontosabb keleti határátkelőnek számító albiţai átkelőnél végrehajtott rajtaütést hónapokig tartó megfigyelés előzte meg. Az akció során többek között tavaly augusztusban lecserélték az átkelő számítógépparkját, majd a gépeket januárban elvitték, így az azokban tárolt adatokat is bizonyítékként kívánják felhasználni. A határrendészek a jelek szerint egyébként számítottak a mostani rajtaütésre: már hetekkel ezelőtt, a többi határátkelőnél végrehajtott akciókat követően ügyvédet fogadtak.

Mint arról beszámoltunk, a határátkelőknél végrehajtott akciókat sokan a schengeni csatlakozással hozzák összefüggésbe. A francia és a német belügyminiszter ugyanis korábban levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben amellett érvelnek, hogy túl korai lenne Románia és Bulgária idén márciusra tervezett csatlakozása a belső uniós határok megszűnése nyomán létrejött schengeni övezethez, mivel egyik országban sem hatékony a korrupció elleni küzdelem, akadozik az igazságügyi reform, és a külső uniós határok őrizete is kívánnivalót hagy maga után. Elemzők és politikusok szerint a román hatóságok akciói ezen vádakat igyekeznek megcáfolni, hiszen az eddigi rajtaütések mindegyike az Európai Unió külső határszakaszán történt. Traian Băsescu államfő ugyanakkor arról beszélt: az akciókra még tavaly nyáron adott utasítást a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), miután olyan titkosszolgálati jelentéseket terjesztettek be a testület elé, amelyek a vámosok és határrendészek gyors és nagyarányú vagyongyarapodásáról szóltak.

Az ellenzék mindenesetre nem tartja hitelesnek a kormány és a hatóságok igyekezetét: Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tegnap úgy nyilatkozott, az albiţai határátkelőnél végrehajtott akció rosszízű színjáték, amely belpolitikai szempontból hasznos lehet, külpolitikailag azonban nem. Megismételte korábbi vádjait, miszerint a vámkorrupció mögött Sorin Blejnar, az adóhatóság elnöke, Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter és Gheorghe Falcă aradi polgármester állhat. Mint arról már írtunk, az államfő szerint az ügynek nincsenek politikai vonzatai – bár korábban fölmerült, hogy a vámosok által a cigarettacsempészektől összegyűjtött pénzek egy része a Demokrata-Liberális Párthoz vándorolt – , Băsescu úgy nyilatkozott, a hálózatot valamely belügyi szakszervezeti vezető irányítja. Egy volt vámtisztet, név szerint Vasile Maricát, a Sed Lex közalkalmazotti szakszervezet elnökét vádolta meg, aki viszont tagadta a vádakat.