Arany középút. Ha sikerül keresztülvinni a módosítást, Iohannis úgy indulhat a parlamenti választáson, hogy nem mond le az elnöki tisztségről
Fotó: Presidency.ro
Törvénymódosítással érné el a Nemzeti Liberális Párt (PNL), hogy Klaus Iohannis államfőnek ne kelljen mandátuma lejárta előtt lemondania, ha a párt szenátusi listáján el kíván indulni a választásokon – derült ki szerdán.
2024. szeptember 18., 11:272024. szeptember 18., 11:27
2024. szeptember 18., 17:152024. szeptember 18., 17:15
A Digi 24 hírtelevízió saját értesülésekre hivatkozva azt közölte, hogy a párt már szerdán beterjesztheti a módosítást, amely értelmében amennyiben kevesebb mint három hónap van a parlamenti választások és a hivatalban levő államfő mandátuma letelte között, az elnöknek jogában áll független jelöltként elindulni valamely párt, politikai szövetség vagy választási szövetség listáján.
A korábban általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi listájának vezetőjeként elindulhat Klaus Iohannis államfő az idei parlamenti választáson – legalábbis egyes körök ezt fontolgatják a párt vezetésén belül.
A PNL parlamenti frakciójának két tagja, Daniel Fenechiu és Gabriel Andronache szerdán be is terjesztett egy törvénytervezetet arról, hogy Románia elnöke a mandátuma utolsó három hónapjában független jelöltként indulhat valamely párt, politikai szövetség vagy választási szövetség listáján a parlamenti választásokon. A tervezet előírja azt is, hogy szenátorrá vagy képviselővé választása esetén az államfő köteles választani a parlamenti és az elnöki tisztség között.
Indoklásukban a tervezet beterjesztői emlékeztetnek arra, hogy a parlamenti választási törvény 52. paragrafusa tiltja a függetlenek indulását a pártok, politikai szövetségek vagy választási szövetségek listáin. Érvelésük szerint szabályozás híján ez a tiltás „legkevesebb egy olyan helyzetet” teremt, amikor sérül a választhatóság alkotmányos joga.
A tervezet beterjesztői emlékeztetnek arra is, hogy a javaslatuk nem jogi újdonság, mert korábban, 2004-2008 között is hatályba volt egy hasonló előírás. Daniel Fenechiu és Gabriel Andronache kérik, hogy a parlament gyorsított eljárással vitassa meg a jogszabályjavaslatot. Fenechiu szerdán újságírók ama felvetésére, hogy Klaus Iohannis államfő indulása a parlamenti választásokon nem feltétlenül kedvezne a PNL-nek, a politikus úgy reagált, hogy az államfő tízéves tapasztalata nagyon fontos a párt számára.
Mint arról beszámoltunk, a PNL a szenátusi listája első helyén indítaná Iohannist, ami annyit jelent, hogy amennyiben a párt megfelelő eredményt ér el a választáson, Iohannis akár a szenátus elnöke is lehet – ez a második legfontosabb közjogi tisztség az államfői után, az elnök akadályoztatása idején a szenátus elnöke tölti be ideiglenesen az államfői tisztséget.
Az államfői hivatal még kedden cáfolta, hogy Iohannis lemondana annak érdekében, hogy a PNL szenátusi listáján elindulhasson a választáson – viszont ha valóban keresztül viszik a vonatkozó törvény módosítását, akkor erre nem is lesz szükség.
Klaus Iohannis kitölti államfői mandátumát, nem áll szándékában lemondani az elnöki tisztségről – közölte kedden a bukaresti elnöki hivatal.
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke szerdán ironizálva hárította el az erre vonatkozó kérdést. Amikor a számvevőszék megalakulásának 160. évfordulója alkalmából tartott emlékülésen azt firtatták az újságírók, hogy tárgyalt-e Nicolae Ciucă PNL-elnökkel Iohannis esetleges választási indulásáról, azt mondta:
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője, Adrian Cozma szerint a párt vezető testületei nem tárgyaltak arról, hogy Klaus Iohannis felkerüljön a liberálisok parlamenti jelöltlistáira.
Maga Iohannis ugyanazon a rendezvényen az esetleges indulására vonatkozó kérdésre csupán nevetve megköszönte az érdeklődést, érdemi választ nem adott. Korábban Ion Iliescu volt PSD-s államfő érdekében módosították hasonlóan a választási törvényt.
A jól végzett munka Romániája – ez volt Klaus Iohannis jelmondata, amellyel meghódította a szavazókat. Az első megválasztása óta eltelt tíz évben azonban nem sokat tett azért, hogy a jelmondat valósággá is váljon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!