
Fotó: MTI
2009. január 12., 09:282009. január 12., 09:28
Erdélyi magyar összefogás jegyében születő nemzeti lista összeállítására tett javaslatot a közelgő európai parlamenti választásokra való tekintettel a hét végén Tőkés László református püspök. Budapesti irodájában tartott évkezdő sajtótájékoztatóján az európai parlamenti képviselő pénteken elmondta: a lista a legszélesebb társadalmi konszenzus alapján megszülető jelöltállítás eredményeként megerősítheti az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletét.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke úgy véli, „politikai ökuméniára” van szükség Erdélyben, éppen ezért – az Európai Unió 26 másik tagállamához hasonlóan Romániában is júniusban rendezendő – európai megmérettetésen szerinte sem az RMDSZ-nek, sem a Magyar Polgári Pártnak nem kellene önálló jelöltlistával részt vennie. Tőkés egyébként ez évi első nyilatkozatában élesen bírálta az RMDSZ-t, amely szerinte történetének legmélyebb válságát éli át, „ez idáig erőltetett, szűk látókörű, kirekesztő és önfeladó pártpolitikája” pedig megbukott.
„Malina Hedvig helyett egyes szlovák és román politikusokat – köztük Markó Béla pártelnököt – kellene hazugságvizsgálatnak alávetni. Vajon mit jelezne ez a még fel nem talált gépezet az RMDSZ-pártvezér azon önelégült kijelentésére, mely szerint az RMDSZ teljesítményének köszönhetően a 2008. esztendő az erdélyi magyarság szolidaritásának, összefogásának és egységének az éve volt?” – tette fel a kérdést Tőkés, emlékeztetve, hogy a szövetség 1996-os kormányba lépését követő 12 év során szavazóinak száma mintegy a felére csökkent (813 ezerről 425 ezerre).
„Az RMDSZ számára jelen pillanatban nem prioritás a Tőkés Lászlóval való esetleges párbeszéd – szögezte le ugyancsak pénteken Markó Béla. Marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján a szövetségi elnök komoly morális és etikai kérdésnek nevezte, hogy az EMNT vezetőjével elkezdett párbeszéd ellenére Tőkés a 2008-as parlamenti választásokat megelőzően az RMDSZ ellen kampányolt, és független jelölteket támogatott az RMDSZ jelöltjeivel szemben. „Neki kellene megmagyaráznia, hogy miért járt el így” – jelentette ki Markó.
Reakciójára tegnap Tőkés nyílt levélben válaszolt, amelyben értetlenkedésének adott hangot, és Markó „pillanatnyi hevületével” magyarázza, hogy az RMDSZ elnöke nem tekinti prioritásnak az elmúlt években elkezdett párbeszéd folytatását. „Minden felelős közéleti személy számára világosnak kell lennie: a jelen pillanatban vélt vagy valós személyes sérelmeinken felülemelkedve párbeszédre és megegyezésre van a legnagyobb szükségünk. Az erdélyi magyar politika évek óta mély válságban van. (…) A romániai magyar választópolgárok közel kétharmada elfordult a mindezidáig monopolhelyzetben lévő szövetségtől. Ez világosan mutatja, hogy a szűk pártérdekeken alapuló politika, amely nem a közösségi érdeknek rendeli alá eszköztárát, hanem a hatalomban bármi áron való részvételt célozza, az erdélyi magyar közösségünk számára egyre inkább elfogadhatatlan.
A legsúlyosabb ellenérv: nem volt képes a megmaradásunkhoz oly szükséges autonóm intézményrendszert kiharcolni és képviselni” – állapítja meg levelében Tőkés, bejelentve: az EMNT tárgyalásokat kezdeményez a politikummal, az erdélyi magyar egyházak elöljáróival, a civil szféra és a média vezetőivel, az akadémiai közélet meghatározó személyiségeivel annak érdekében, hogy új, a „közösségi autonómiák” igényére alapozott társadalmi közmegegyezés alakuljon ki. Az EP-képviselő egyúttal javaslatot tesz Markónak arra, hogy akár már ezen a héten indítsák el a tárgyalásokat az erdélyi magyarság „közös dolgairól”.
Mint ismeretes, az összmagyar lista gondolata először a 2007. novemberi európai parlamenti választásokat megelőzően merült fel Erdélyben. Az RMDSZ akkoriban befutó helyet ajánlott fel Tőkésnek saját választási listáján, a püspök indulását 140 ezer aláírás összegyűjtésével támogató hat civil szervezet azonban elutasította, hogy az EMNT elnöke ezen részt vegyen, mivel szerintük az RMDSZ nem hajlandó az erdélyi magyar politikai és közéletben általuk szorgalmazott rendszerváltásra. Tőkés emiatt függetlenként vágott neki a megmérettetésnek, és az erdélyi magyar szavazatok 40 százalékának begyűjtésével bejutott az EP-be, ahol az RMDSZ két képviselői helyet szerzett.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Nagyszabású hadgyakorlatot tart a napokban a román légierő – tudatta a fegyvernem főparancsnoksága.
Nem ideális, de szükséges – technokrata kormányt javasol a kialakult helyzetben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki továbbra is a szociáldemokratákra (PSD) mutogat. Szombat este Bolojan leszögezte, nem mond le, és nem hagyja magára az országot.