
Fotó: MTI
2009. január 12., 09:282009. január 12., 09:28
Erdélyi magyar összefogás jegyében születő nemzeti lista összeállítására tett javaslatot a közelgő európai parlamenti választásokra való tekintettel a hét végén Tőkés László református püspök. Budapesti irodájában tartott évkezdő sajtótájékoztatóján az európai parlamenti képviselő pénteken elmondta: a lista a legszélesebb társadalmi konszenzus alapján megszülető jelöltállítás eredményeként megerősítheti az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletét.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke úgy véli, „politikai ökuméniára” van szükség Erdélyben, éppen ezért – az Európai Unió 26 másik tagállamához hasonlóan Romániában is júniusban rendezendő – európai megmérettetésen szerinte sem az RMDSZ-nek, sem a Magyar Polgári Pártnak nem kellene önálló jelöltlistával részt vennie. Tőkés egyébként ez évi első nyilatkozatában élesen bírálta az RMDSZ-t, amely szerinte történetének legmélyebb válságát éli át, „ez idáig erőltetett, szűk látókörű, kirekesztő és önfeladó pártpolitikája” pedig megbukott.
„Malina Hedvig helyett egyes szlovák és román politikusokat – köztük Markó Béla pártelnököt – kellene hazugságvizsgálatnak alávetni. Vajon mit jelezne ez a még fel nem talált gépezet az RMDSZ-pártvezér azon önelégült kijelentésére, mely szerint az RMDSZ teljesítményének köszönhetően a 2008. esztendő az erdélyi magyarság szolidaritásának, összefogásának és egységének az éve volt?” – tette fel a kérdést Tőkés, emlékeztetve, hogy a szövetség 1996-os kormányba lépését követő 12 év során szavazóinak száma mintegy a felére csökkent (813 ezerről 425 ezerre).
„Az RMDSZ számára jelen pillanatban nem prioritás a Tőkés Lászlóval való esetleges párbeszéd – szögezte le ugyancsak pénteken Markó Béla. Marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján a szövetségi elnök komoly morális és etikai kérdésnek nevezte, hogy az EMNT vezetőjével elkezdett párbeszéd ellenére Tőkés a 2008-as parlamenti választásokat megelőzően az RMDSZ ellen kampányolt, és független jelölteket támogatott az RMDSZ jelöltjeivel szemben. „Neki kellene megmagyaráznia, hogy miért járt el így” – jelentette ki Markó.
Reakciójára tegnap Tőkés nyílt levélben válaszolt, amelyben értetlenkedésének adott hangot, és Markó „pillanatnyi hevületével” magyarázza, hogy az RMDSZ elnöke nem tekinti prioritásnak az elmúlt években elkezdett párbeszéd folytatását. „Minden felelős közéleti személy számára világosnak kell lennie: a jelen pillanatban vélt vagy valós személyes sérelmeinken felülemelkedve párbeszédre és megegyezésre van a legnagyobb szükségünk. Az erdélyi magyar politika évek óta mély válságban van. (…) A romániai magyar választópolgárok közel kétharmada elfordult a mindezidáig monopolhelyzetben lévő szövetségtől. Ez világosan mutatja, hogy a szűk pártérdekeken alapuló politika, amely nem a közösségi érdeknek rendeli alá eszköztárát, hanem a hatalomban bármi áron való részvételt célozza, az erdélyi magyar közösségünk számára egyre inkább elfogadhatatlan.
A legsúlyosabb ellenérv: nem volt képes a megmaradásunkhoz oly szükséges autonóm intézményrendszert kiharcolni és képviselni” – állapítja meg levelében Tőkés, bejelentve: az EMNT tárgyalásokat kezdeményez a politikummal, az erdélyi magyar egyházak elöljáróival, a civil szféra és a média vezetőivel, az akadémiai közélet meghatározó személyiségeivel annak érdekében, hogy új, a „közösségi autonómiák” igényére alapozott társadalmi közmegegyezés alakuljon ki. Az EP-képviselő egyúttal javaslatot tesz Markónak arra, hogy akár már ezen a héten indítsák el a tárgyalásokat az erdélyi magyarság „közös dolgairól”.
Mint ismeretes, az összmagyar lista gondolata először a 2007. novemberi európai parlamenti választásokat megelőzően merült fel Erdélyben. Az RMDSZ akkoriban befutó helyet ajánlott fel Tőkésnek saját választási listáján, a püspök indulását 140 ezer aláírás összegyűjtésével támogató hat civil szervezet azonban elutasította, hogy az EMNT elnöke ezen részt vegyen, mivel szerintük az RMDSZ nem hajlandó az erdélyi magyar politikai és közéletben általuk szorgalmazott rendszerváltásra. Tőkés emiatt függetlenként vágott neki a megmérettetésnek, és az erdélyi magyar szavazatok 40 százalékának begyűjtésével bejutott az EP-be, ahol az RMDSZ két képviselői helyet szerzett.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.