A felsőházban előbányászott törvénytervezetet csak az RMDSZ szenátorai támogatták
Fotó: Facebook/Cseke Attila
Elutasította a bukaresti szenátus kedden a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvénynek, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómiastatútumának tervezetét, amelyet 16 évvel ezelőtt terjesztett be az RMDSZ több képviselője.
2020. május 05., 19:162020. május 05., 19:16
2020. május 05., 20:492020. május 05., 20:49
A 2004 júniusában benyújtott tervezeteket a képviselőházban még abban az évben leszavazták, de a végső döntés meghozatalára hivatott szenátusban azóta sem tűzték napirendre. A keddi szenátusi szavazáson mindkét tervezetet 121-9 arányban vetették el, azokat csak az RMDSZ támogatta. A törvényjavaslatokat kidolgozó – most már az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöki tisztségét betöltő – Toró T. Tibor az MTI-nek elmondta: a személyi elvű autonómia kerettörvénye lehetőséget teremtene Románia valamennyi számbeli kisebbségben élő nemzeti közössége számára, hogy igényelje és megkapja azokat a jogosítványokat, amelyek a kulturális identitása megőrzése szempontjából fontos személyi és kollektív jogok gyakorlásához szükségesek.
A második törvénytervezetben a magyar közösség személyi elvű autonómiájának statútumát fogalmazták meg, vagyis pontosították, hogy a „menüszerű” kerettörvényből milyen jogokkal szeretnének a magyarok élni. Toró T. Tibor szerint a kormánypárt feltehetően azért fújta le a port a rég elfektetett tervezetekről, hogy Klaus Iohannis államfőnek az Erdélyt fenyegető „magyar veszéllyel” kapcsolatos doktrínáját igazolja. „Gondolom, azt akarták bizonyítani, hogy míg a román nép a koronavírussal küzd, addig a magyarok a Szociáldemokrata Párt (PSD) árulásával, Orbán Viktor utasítására ármánykodnak, hogy megszerezzék Erdélyt, és bevezessék az autonómiát” – ironizált az EMNP ügyvezető elnöke.
A szenátusban történteket az RMDSZ úgy kommentálta: hiba lenne nem észrevenni, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egy 16 éve a fiókokban heverő tervezetet tűzött kedden a felsőház napirendjére, és sürgősségi eljárásban akarta tárgyalni azt. A szövetség szerint nem az autonómiatervezet vitája volt napirenden, hanem az autonómia elutasítása volt a kormányzó román liberális párt célja. „A 16 évvel ezelőtti valóság tükrére megírt két tervezet szövegén túl, az RMDSZ kiáll a romániai magyarok nemzeti identitásának megőrzése mellett, amelynek eszköze az autonómia. Arra hívtuk fel a figyelmet ma a parlamenti vita alatt, hogy az uszítást félretéve, higgadt, racionális társadalmi vitára van szükség ebben a kérdésben” – szerepel az alakulat állásfoglalásában.
Egyébként a bukaresti képviselőház által 2004 szeptemberében elutasított két törvénytervezetet Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Sógor Csaba terjesztette a parlament elé annak idején.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Cáfolta a Szociáldemokrata Párt (PSD), hogy szabálytalanul zajlott volna a képviselőház házbizottságának megválasztása az őszi ülésszak első, kedd délutáni ülésén.
Miközben a bukaresti kormánykoalíció pártjai papíron továbbra is kormányoznak, a parlamentben egyre kevésbé egyértelmű, hol húzódik a tényleges többség határa. Az őszi ülésszak első napján az AUR és az SOS Románia megerősödött a képviselőház vezetésében.
Keddtől működik az E-Sănătatea mea (E-Egészségem) egészségügyi portál – jelentette be kedden az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás