Bokor Tibor felsőháromszéki RMDSZ-es szenátor, a felsőház oktatási bizottságának tagja a Krónikának elmondta, az egymásnak ellentmondó bírósági döntések teljes zűrzavart okoztak a tanári bérek körül, a kormánynak most egyebek mellett ezt a lehetetlen helyzetet kell szabályoznia. Vannak bírósági döntések, amelyek 2008. október 1. és 2009. december 31. közötti időszakra adtak helyt a béremelésnek, mások csak 2009 márciusáig vagy éppen csak a szabadság idejére, részletezte a szenátor.
Botoşani és Suceava megyében eközben meg is változtatták a fizetés öszegét, így előfordulhat, hogy egy moldvai megyében oktató tanárnak 55 százalékkal magasabb a fizetése, mint háromszéki kollégájának. A legfelsőbb bíróság mostani döntése azt célozza, hogy a bírósági határozatok egyformák legyenek, megszűnjön a zűrzavar, mondta Bokor Tibor. Hozzátette: nyilvánvaló, hogy a törvényszéki döntéseket tiszteletben kell tartani, és bizonyos határidőn belül a bérkülönbözeteket ki kell fizetni. A szenátor elmondta, azt javasolták a kormánynak, hogy néhány év alatt az ország valamennyi pedagógusának fizessék ki ezt a pénzt, függetlenül attól, hogy perelt vagy sem.
Bokor Tibor úgy tudja, a 260 ezer tanár közül eddig 12 ezer nyert pert a tanügyminisztérium ellen. Daniel Funeriu egyébként korábban már kilátásba helyezte, hogy mivel idén nem tudják többletkiadásokkal terhelni a költségvetést, valószínűleg 2012 után, részletekben fogják kifizetni ezeket az összegeket. Szintén a bérkülönbözetek átütemezett kifizetéséről beszélt kedden Emil Boc. A miniszterelnök leszögezte, természetesen tiszteleteben tartják a legfelsőbb bíróság ítéletét, azonban fizetni csak akkor tudnak, amikor az anyagi erőforrások ezt lehetővé teszik.
Csatlós Mihály Levente, a Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke tegnap lapunk kérdésére leszögezte, ezután azok a tanárok is perelni fognak a jogaikért, akik eddig ezt nem tették meg.
„Csak kibúvó az oktatási minisztérium érvelése, hogy a bírósági döntések nem egységesek. Mindegy, hogy 3, 6 vagy 15 hónapra vonatkozik a törvényszéki döntés, azt alkalmazni kell” – szögezte le az érdekvédelmi szervezet vezetője.
Csatlós ugyanakkor arra is kitért, hogy a tanárok fizetésemelésének a korlátozásával nem lehet meggátolni a jogerős törvényszéki döntések alkalmazását, mert az azt jelentené, Románia nem demokratikus állam és nincs helye az Európai Unióban.
„Mindenféle cselszövéssel próbálják halogatni a jogerős döntések alkalmazását, de ez nem megy, a szakszervezetet nem lehet becsapni” – hangoztatta Csatlós, aki szerint az sem lehet kifogás, hogy nincs pénz a megemelt bérek kifizetésére, hiszen – mint fogalmazott – „egy kisebb sikkasztás értékéből törleszteni lehet az állam pedagógusokkal szembeni tartozását”.
Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség leköszönő elnöke eközben a Krónikának úgy fogalmazott, megalázó cirkusz, ami a pedagógusbérek körül zajlik, erkölcstelen a már jóváhagyott jogok megtagadása, mint ahogy az is, hogy „a választási ígéreteket feláldozták a becsület oltárán”.
Lászlófy kijelentésével arra utalt, hogy 2008-ban, a Tăriceanu-kormány idején éppen a most kormányzó, akkor még ellenzékben politizáló demokrata-liberális párti honatyák szavazatával sikerült elfogadtatni a parlamenttel az oktatók 50 százalékos fizetésemelését célzó törvénytervezet. Ezt a kormány szinte azonnal hatályon kívül helyezte, és egy újabb rendeletet fogadott el, amely 17 százalékra korlátozta a béremelést. Kiderült ugyanis, hogy nincs elegendő pénz az államkasszában az 50 százalékos növeléshez, amit a parlament akkor nem volt hajlandó tudomásul venni. A kormányrendeletet azonban alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság, ami számos tanárt arra késztetett, hogy a bíróságon szerezzen érvényt az 50 százalékos béremelésnek.
Hogy a történtek után oktatási miniszter marad-e Daniel Funeriu, egyelőre nem lehet tudni. Azt viszont igen, hogy több demokrata-liberális párti honatya is arra szólította fel Emil Boc kormányfőt, hogy menessze a tárcavezetőt. A Gândul napilap információi szerint a PDL-s honatyák már hétfőn azt szorgalmazták, hogy a miniszterelnök váltsa le az oktatási minisztert, amiért nem tudta kezelni a helyzetet, s a kormánynak emiatt újabb jogszabályért kell felelősséget vállalnia. A leghatározottabban Marius Gondor Arad megyei képviselő fogalmazott, aki kedden leszögezte, a pedagógusoknak okozott károk miatt Funeriunak önként kellene lemondania.
Ezt azonban a tárcavezető kizárja. „Akkor kérhetik valakinek a lemondását, ha az nem rendezi a gondokat. Most orvosoljuk ezt a problémát, a kollégák pedig biztosítottak arról, hogy támogatják a felelősségvállalást” – replikázott kedden Funeriu. A témában feltett újságírói kérdésre pedig Boc megjegyezte, ezekről a kérdésekről a párton belül egyeztetnek, nem nyilvános vita keretében. A kormányfő egyébként kedd estére hívta egyeztetni a tanári bérek kérdésében azkat a PDL-s honatyákat, akik a párton belüli harcban őt támogatják.
Mint arról lapunkban beszámoltunk, a kormány múlt heti ülésén első olvasatban tárgyalt a pedagógusok bérezéséről szóló jogszabály tervezetéről, ez a törvény egyebek mellett egy bérplafont is bevezetne, hogy ne kelljen idén kifizetni a tanárok által peres úton elnyert összegeket. A jogszabályért a Boc-kabinet a közeljövőben felelősséget kíván vállalni a parlament előtt.
A felelősségvállalást pedig – úgy tűnik – az RMDSZ is támogatni fogja. A szövetség parlamenti frakciója kedden egyeztetett a témában a miniszterelnökkel is. A tárgyalást követően Lakatos Péter képviselő úgy nyilatkozott, az RMDSZ-es honatyák arra voltak kíváncsiak, hogy miért ennyire sürgős a felelősségvállalás. Mint részletezte, a találkozón a frakció nem vétózta meg az oktatók bérezéséről szóló törvényt, illetve a helyzet mielőbbi rendezését.
Nem támogatják a tavasszal felbomlott bukaresti kormánykoalíció pártjai Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szakértői kabinet megalakítására vonatkozó elképzelését. Az RMDSZ szóvivője szerint egy ilyen kormány nehezen tudna parlamenti többséget szerezni.
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jóváhagyta a 24 éves és négyhónapos börtönbüntetését töltő Omar Hayssam feltételes szabadlábra helyezési kérelmét.
Nem érti Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője, miért nevezik diktatórikusnak azt a pártja által benyújtott törvénytervezetet, amely bírsággal kényszerítené a köztisztségek viselőit arra, hogy ünnepi alkalmakkor megcsókolják a román zászlót.
Nincs szó arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök lemondani készülne tisztségéről – közölte pénteken Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Holtan találták pénteken reggel Dorin Ioniţă vezérőrnagyot, a hatóságok szerint a tábornok halálát fejlövés okozta.
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
szóljon hozzá!