Tarolt a PSD, elbukott a PNL, nagyot alkotott az RMDSZ

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elsöprő győzelmét hozta a vasárnapi parlament választás: a Központi Választási Iroda (BEC) által 95,58 százalékos feldolgozottság mellett közzétett eredmények szerint a képviselőházban a voksok 45,31, a szenátusban 45,50 százalékát szerezte meg. A voksolás másik nagy nyertese az RMDSZ, amely több mint egy százalékkal jobb eredményt ért el, mint a négy évvel ezelőtti választáson. A szövetség, amelynek listáján a Magyar Polgári Párt (MPP) két jelöltje is helyet kapott, az alsóházban a voksok 6,43, a szenátusban 6,49 százalékát szerezte meg. Négy éve 5,13 (380 656 voks), illetve 5,23 (388 528 voks) százalék volt az eredmény. Ugyanakkor a most nem induló EMNP akkor 47 955, illetve 58 765 voksot kapott.

A választás legnagyobb vesztese a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelynek képviselőházi jelöltlistájára csupán a polgárok 19,95, a szenátusira pedig 20,32 százaléka szavazott. Örülhetnek az újonc Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusai és szimpatizánsai is, hiszen az alig több, mint fél éve létrejött alakulat is jóval az ötszázalékos parlamenti küszöb fölött teljesített (8,92, illetve 8,97 százalékkal). Bejutott még a Călin Popescu-Tăriceanu volt PNL-es kormányfő vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE – 5,62 illetve 6,01) és a Traian Băsescu korábbi államfő által irányított Népi Mozgalom Párt (PMP – 5,29, 5,59) is. A szélsőségesen magyarellenes, soviniszta Egységes Románia Párt (PRU) csupán a szavazatok 2,84, illetve 2,95 százalékát szerezte meg, így nem jutott be a parlamentbe.

A részvételi arány alacsony volt: a 18,2 millió választópolgár közül 7 211 639 személy élt szavazati jogával, ami 39,49 százalékos arányt jelent. Négy éve 41,72 százaléknyian voksoltak. A legnagyobb részvételi arányt Olt megyében mérték, itt a választópolgárok 47,16 százaléka szavazott. A további sorrend: Teleorman: 46,29, Dolj: 45,06, Hargita: 44,60, illetve Bihar: 43,80. A legutolsó helyen Máramaros megye végzett 31,62 százalékkal, a további sorrend: Vaslui: 32,90, Iaşi: 34,40. Bukarestben 41,61 százalékos volt a részvételi arány. A külföldön élő román állampolgárok közül 106 038-an szavaztak.

Mindez azt jelenti, hogy az ország megyéinek elsöprő többségében a PSD nyert, csupán Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében győzött az RMDSZ, illetve Kolozs, Fehér és Szeben megyében végzett az első helyen a PNL.

Parlamenti választási eredmények (95,58 százalékos feldolgozottság)

Párt                                                                            Képviselőház                                                    Szenátus
                                                                           szavazatok   százalék                                szavazatok   százalék
Szociáldemokrata Párt                                     3 055 046    45,31%                                   3 070 045   45,50%
Nemzeti Liberális Párt                                      1 345 605    19,95%                                   1 371 251   20,32%
Mentsük meg Romániát Szövetség                601 907       8,92%                                       605 825     8,97%
RMDSZ                                                                 433 631       6,43%                                       438 027     6,49%
Liberálisok és Demokraták Szövetsége         379 063       5,62%                                       405 772     6,01%
Népi Mozgalom Párt (PMP)                              357 000       5,29%                                        377 197    5,59%

Miniszterelnök kerestetik

A PSD máris kormányzásra készül, mivel az egyetlen potenciális koalíciós partnereként megnevezett ALDE is bejutott a parlamentbe, így együtt biztosan megvan a többségük. Sőt a pártnak egyedül is meglehet az abszolút többsége, a párt saját számításai szerint a visszaosztás után négy mandátummal még gyarapszik, így 237 honatyája lesz a 464-ből. Más számítás szerint csak 233 mandátuma lesz. Mindemellett tárgyalnak az ALDE-val az együttműködésről, és az RMDSZ-szel is egyeztetésekre készülnek pártbeli források szerint. A párt számára ugyanakkor problémát jelenthet, hogy Klaus Johannis államfő még korábban közölte: nem bíz meg kormányalakítással olyan személyt, akit jogerősen elítéltek, vagy aki ellen bűnvádi eljárás zajlik. Emellett egy jogszabály is tiltja, hogy elítélt személy kormánytag legyen. Márpedig a PSD elnökét, Liviu Dragneát idén tavasszal jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a 2012-es népszavazáson elkövetett választási csalások miatt.

Dragnea ugyanakkor a jelek szerint nem zavartatja magát emiatt. Vasárnap este burkoltan arra utalt, hogy magának szeretné a miniszterelnöki tisztséget. Mint kifejtette, a voksolás eredményét, az alkotmányt és a párt kormányprogramját figyelembe véve nevezi majd meg a PSD kormányfőjelöltjét, az elítélt politikus kormánytaggá való kinevezését tiltó törvény kapcsán pedig úgy vélekedett: a népakarat sokkal fontosabb.

Koalíció az RMDSZ-szel is?

A lehetséges koalíciók kapcsán leszögezte: az ALDE-val mindenképpen koalícióra lépnek a stabil kormányzás érdekében, a PNL-lel, az USR-rel és a PMP-vel kötendő szövetséget viszont kizárta. Árnyaltabban fogalmazott ugyanakkor az RMDSZ kapcsán, amellyel még a választások előtt zárta ki a koalíció lehetőségét. A magyar szervezettel kapcsolatosan kifejtette, először a párton belül egyeztetnek, majd az ALDE-val, ezt követően döntik el, hogyan járjanak el. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte: egyelőre semmilyen formában nem tárgyalt a PSD-vel, „még SMS-ben sem”.
A PNL-nél viszont érthető módon a felelősöket keresik a vereség miatt. Bár Alina Gorghiu pártelnök kincstári optimizmussal úgy nyilatkozott, még megtörténhet, hogy a párt jelöltje, Dacian Cioloş alakíthat kormányt, a színfalak mögött másképp reagált. Hétfőn benyújtotta a lemondását, és közölte, a pártvezetés ma ül össze, hogy döntsön az átmeneti irányításról.

Az újoncként máris a harmadik erőként parlamentbe jutó USR elnöke, Nicușor Dan kiemelkedőnek nevezte az eredményt, egyben jelezte: ez csupán a kezdet. Megjegyezte, harcolni fognak a törvénytelenségek, a hatóságok visszaélései és a közpénzek ellopása ellen, mivel most még több erővel és forrással rendelkeznek ehhez. Egyben közölte, Dacian Cioloş, aki az USR kormányfőjelöltje is volt, nyitott ajtókra talál a pártban. Cioloș amúgy hétfőn megköszönte a választási részvételt, egyben sajnálatát fejezte ki, hogy „nem sikerült több románnak önbizalmat adnia a polgári szellemű részvétel érdekében.”

Călin Popescu-Tăriceanu, az ALDE elnöke – aki valószínűleg maradhat a szenátus élén – szerint „visszaadták Romániát a románoknak”, egyben felszólította Johannis államfőt, hogy fogadja el a népakaratot, és ne álljon a legitim, törvényes és demokratikus kormány megalakulásának útjába. Egyúttal arra szólította a PNL tagjait, hogy csatlakozzanak az ALDE-hoz, amely szerinte „az egyetlen liberális párt”. Traian Băsescu, a PMP elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy nem lehet kormányfő, egyben figyelmeztette a PSD-t, hogy kemény ellenzéke lesz.