
Fotó: Ilusztráció
2011. szeptember 16., 14:082011. szeptember 16., 14:08
Simion Hancescu, az FSLI elnöke a tanulmány következtetéseinek pénteki ismertetésén kifejtette, a tanügyben dolgozó fiatalok 41 százaléka tervezi, hogy a következő öt év során távozik a rendszerből, mivel a pályakezdő oktatók nettó átlagbére csak 875 lej.
„Ha ez a bérpolitika folytatódik, a tanügyi rendszer összeomlik a következő években” – figyelmeztetett Hancescu. Példaként említette Bákó megyét, ahol egyetlen nap alatt 127 oktató kérelmezett egy éves fizetetlen szabadságot.
A szakszervezeti vezető szerint a megoldás a kormány kezében van, az oktatásügynek pedig a bruttó nemzeti összterméknek legalább a 6 százalékát kell elkülöníteni, ahogy azt a törvény előírja.
A felmérés során megkérdezett oktatók több mint 50 százaléka azt állította: elhivatottságuk miatt választották ezt a pályát, egy részük azonban kényszerből lett tanügyi dolgozó.
A pályaelhagyást tervező 41 százalék mellett az oktatók 29 százaléka bizonytalan szakmai jövőjét illetően. A borúlátás oka elsősorban az alacsony bérezés, de szerepet játszik az iskolák gyenge felszereltsége, az oktatók iránti tisztelet hiánya, a rendszer túl sűrű változásai, illetve a törvényi keret összehangolatlansága is.
A megkérdezettek válaszai alapján a legfeljebb 35 éves oktatók havi nettó átlagfizetése 875 lej, a válaszadók 77 százaléka nem rendelkezik saját telekkel, 54 százalékának saját lakása, 52 százalékának pedig saját autója sincs.
Az oktatók bérük 51 százalékát élelmiszerre, lakásfenntartásra és lakbérre költik, a fizetésük 20 százalékát bankhitelek törlesztésére fordítják. Ennél kevesebb pénz marad ruházkodásra, könyvekre, szakmai képzésekre és a szabadidő eltöltésére.
A felmérés összehasonlítja a romániai oktatói béreket más európai országok szintjével. A kezdő romániai oktató bruttó havi bére – 233 euró – hússzor kevesebb, mint luxemburgi kollégájáé (4765 euró), és közel háromszor kevesebb, mint a magyarországi pályakezdő oktatóé (716 euró). További bruttó oktatói bérek: Franciaország – 1624 euró, Görögország – 1663 euró, Olaszország – 1854 euró, Nagy-Britannia – 1915 euró, Ausztria – 1928 euró, Spanyolország – 2721 euró, Németország – 3040 euró.
Az FSLI felmérése a 2011. április-június időszakban készült 718, legfeljebb 35 éves oktató megkérdezésével.
Nem támogatják a tavasszal felbomlott bukaresti kormánykoalíció pártjai Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szakértői kabinet megalakítására vonatkozó elképzelését. Az RMDSZ szóvivője szerint egy ilyen kormány nehezen tudna parlamenti többséget szerezni.
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jóváhagyta a 24 éves és négyhónapos börtönbüntetését töltő Omar Hayssam feltételes szabadlábra helyezési kérelmét.
Nem érti Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője, miért nevezik diktatórikusnak azt a pártja által benyújtott törvénytervezetet, amely bírsággal kényszerítené a köztisztségek viselőit arra, hogy ünnepi alkalmakkor megcsókolják a román zászlót.
Nincs szó arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök lemondani készülne tisztségéről – közölte pénteken Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Holtan találták pénteken reggel Dorin Ioniţă vezérőrnagyot, a hatóságok szerint a tábornok halálát fejlövés okozta.
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.