
Az alkotmánybíróság hatálytalanította azokat a cikkelyeket, amelyek lehetővé tették, hogy a bűnvádi eljárásba a SRI-t is bevonják
Fotó: SRI.ro
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette a román alkotmánybíróság szerdán azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek mindeddig lehetővé tették, hogy a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) bevonják a bűnüldözésbe.
2022. február 16., 20:192022. február 16., 20:19
Az alkotmánybíróság már 2016-ban megszüntette a SRI által a bűnvádi eljárások keretében – főleg korrupciós ügyekben – végzett lehallgatások jogalapját, ezért az akkori, Dacian Cioloș vezette szakértői kormány sürgősségi rendeletben szögezte le, hogy
kivéve amikor a nemzetbiztonsággal és terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények gyanújával elrendelt titkos információgyűjtésre kap felhatalmazást. A rendelet lehetővé tette, hogy az érintett ügyészségek, amelyek korábban a SRI „szolgáltatásait” vették igénybe, saját embereikkel, de a SRI infrastruktúráját használva folytassák a lehallgatásokat.
A román kormány által elfogadott sürgősségi rendeletek azonnal hatályba lépnek, de a végrehajtó hatalom beavatkozását a jogalkotásba utólag a parlamentnek is meg kell erősítenie, módosítania vagy elvetnie. Ebben az esetben
Ezt követően az alapjogi biztos és 51 törvényhozó is alkotmányossági óvást emelt a 283 szavazattal (alig 10 ellenszavazat és 8 tartózkodás mellett) megerősített jogszabály ellen.
Az ombudsman szerint sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást az, ha egy titkosszolgálatot bármilyen módon a büntetőeljárás részesévé tesznek, még akkor is, ha nem kezdeményezője, hanem végrehajtója egy titkos megfigyelésnek.
A taláros testület döntése nyomán a 2016-os sürgősségi kormányrendelet többi előírása érvényben marad, a rendelet parlamenti megerősítésének – és immár módosításának – eljárását azonban elölről kell kezdeni.
Romániában a korrupcióellenes ügyészség (DNA) befolyásos politikusok és üzletemberek százait juttatta rács mögé titkos megfigyelésekkel szerzett bizonyítékok alapján, a DNA célkeresztjébe került politikusok szerint azonban a vádhatóság valójában a SRI „furkósbotjaként” működött, titkosszolgálati megrendelésre távolítva el a közéletből azokat, akik nem teljesítették a „mélyállam” elvárásait.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu azt fogja javasolni Luca Niculescu miniszterelnöknek, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot és a kormányzati intézmények átszervezését.
Miután korábbi feljelentése nyomán múlt héten diszkrimináció miatt vádat emeltek a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője, Dan Tanasă ellen, a népszerű exrendőr és influenszer, Marian Godină újabb ügy miatt tett ellene feljelentést.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
1 hozzászólás